Aligha létezik olyan kérdés a filozófiában, amelynek tanulmányozása hasonlóan hosszú múltra tekintene vissza, mint a világ megismerésének módszere. A legnagyobb gondolkodóink így rengeteg időt töltöttek azzal, hogy tisztázzák: mi a forrása a megismerésnek, s hogy fogalmaink mennyire képesek hűen ábrázolni a világot. A materialisták állítása viszonylag egyszerű – szerintük a világ objektíve, a tudattól függetlenül létezik, az emberek pedig a természet részei, ezt pedig a tudatunkban visszatükrözzük. Ezzel szemben már nagyon korán megjelent az a nézet, amely elvetette azt a felfogást, miszerint a megismerés az objektív valóság visszatükröződése. Noha az egyes idealista iskolák maguk is különböző nézeteket vallottak a megismerésről, abban mindannyian megegyeztek, hogy a megismerés forrásának nem az objektív világot tartották – sőt, egyes képviselőik magát az „objektív valóság” létezését is tagadták, tagadják.
Közéjük tartozik Farkas Attila Márton egyiptológus és kulturális antropológus, aki nemrég megjelent, Spiritusz – Hermetika a 21. században című művében részletesen kifejti azon radikális gondolatát, miszerint az egyetlen, objektív valóságba vetett hitünk illúzió, a valóság ezzel szemben megkonstruált, vagyis akarati és szubjektív természetű dolog, amely így elvonatkozhatatlan a szemlélőtől. E tétel alátámasztásáról szól a könyv Valóságalkotó gép című fejezete, amelyet okkal tekinthetünk F. A. M. művének legérdekesebb és legértékesebb írásának. A szerző ebben olyan elméleti szerkezetet vázol fel, amelynek segítségével bármilyen valóságot megalkothatunk, sőt végül el is hisszük róla, hogy ez a tőlünk független valóság – a mű így következetesen szembehelyezkedik a materializmus legalapvetőbb állításával.
Farkas a könyvében emellett védelmébe veszi a mágikus gondolkodást is. Óegyiptomi témájú tanulmányából például kiderül, hogy a mágikus gondolkodás sokkal közelebb áll a tudományos észjáráshoz, mint a valláshoz. De a műben a tanulmányok mellett a szerző drámaírói képességeit is felvillantja: Inkvizítorok című szerzeményében Giordano Bruno a kivégzése előtti éjszakán Roberto Bellarmino bíborossal vitázik, aki a nagy csillagásszal (és hermetikus okkultistával), illetve később Galileo Galileivel szemben képviselte a vádat. Anélkül, hogy elárulnánk a két gondolkodó párbeszédének lényegét, annyit már most elmondhatunk: az olvasó egészen más szerepben találja itt Brunót és Bellarminót, mint feltételezné.
F. A. M. műve így jóval több mint filozófiai és vallási nézeteinek kifejtése – sokkal inkább komplex, logikailag koherens alkotás, amelyben a szerző kísérletet tesz a materialista gondolkodás téziseinek lerombolására. Hogy ez mennyire sikerült neki, az persze embere válogatja, annyi azonban bizonyos, hogy a könyv elolvasása után egészen máshogy látjuk a világunkat, mint korábban. Még akkor is, ha materialisták maradunk.
Farkas Attila Márton: Spiritusz – Hermetika a 21. században. A Tan Kapuja, 2022. 3500 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/11. számában jelent meg március 17-én.
