Rossz a hírük, pedig az egészség és a szervezet működése elképzelhetetlen nélkülük.
Könyvesház
Minden, ami könyv és irodalom
Reneszánsza van az ironikusan önmarcangoló, a hétköznapi tapasztalatokat egyszerre énelemző, mégis távolító módon számba vevő költészetnek.
Turi Tímea állandó témái előkerülnek ezúttal is, szó esik a férfi-női ellentétről és kapcsolatról, a gyerekvállalással járó felnövésről, a barátok elmaradásáról és megtartásáról egyaránt.
A buta cím ellenére a Koronák harcában pont jó arányban vegyül az ármánykodás, az intrika, a hősiesség és persze a vérben tocsogó csaták és a kopjafára tűzött fejek.
Kordos Szabolcs új könyve tele van bizarr, komikus, és sokszor tragikus történetekkel, alakokkal, akiknek neve a ma embere számára már egyáltalán nem cseng ismerősen, pedig nélkülük talán nem is olyan lenne Budapest, mint ahogy most ismerjük.
Száz éve született a Rozsdatemető és a Jó estét nyár, jó estét szerelem! szerzője, Fejes Endre.
Könnyen meglepetést okozhat az olvasónak K. Varga Bence első novelláskötete. Elsőkönyves szerzőtől nem feltétlenül várnánk hasonló hangot.
Hiánypótló munkát végez a tábor a közép-európai nyelvek és kultúrák közötti közvetítésben.
A humor reneszánsz embere a már az első kötetében megidézett örkényi világot írta tovább, felül és újra, de úgy, hogy nevezett nagy előd is, szerintem, elismerősen csettintene.
Könyvespolc rovatunkban ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak, ezúttal: Bárdos András újságírót, a 21. Század Kiadó alapítóját.
Hogyan telepedtek meg újra a farkasok a Yellowstone Parkban? – ezt a történetet követi végig Rick McIntyre vadbiológus Egy farkas diadalútja című könyve.
Könyvespoc rovatunkban ismert embereket kérdezünk, mit olvasnak. Ezúttal Szántó T. Gábor írót.
Philip Roth regényei mindig többek „egyszerű” szépirodalomnál. A 2018-ban elhunyt amerikai szerző életművében kiemelt szerep jutott az ideológiák kiforgatásának. Ilyen a most újra kiadott Kommunistához mentem feleségül is.
Kende Tamás könyvének csak látszólagos főszereplője Sztehlo Gábor. A középpontban valójában azok állnak – nagyiparosok, jómódú emberek –, akik a lelkész munkáját például rokonként is segítették.
A XX. század történelme oly rettentő sebességgel száguldott végig a kor emberének életén, hogy az felocsúdni sem tudott az egyik borzalomból és megrázkódtatásból, már érkezett is a következő, ha lehet, még fájóbb tragédia. Erről szól Lévai Katalin új regénye.