A hormonoknak rossz hírük van, hiszen szinte csak negatív kontextusban kerülnek szóba. A hormonkezelés például részben valós kockázatai, részben a hozzá kapcsolódott előítéletek miatt a szörnyű mellékhatásokkal járó orvosi beavatkozás szinonimája lett. A tévéreklámokban a „hormonmentes” jelző pozitívumként tűnik fel. A növekedési hormon öszszekapcsolódott a doppinggal és a mára férfivá váló NDK-s sportolónők tragédiájával. Kétségtelen, hogy a hormonok orvosi alkalmazása gyakran súlyos következményekkel jár, így ma már a legtöbbször igyekeznek kerülni, de éppen ez mutatja, hogy a hormonok milyen drámai hatást fejtenek ki az emberi szervezetben.
Ezeknek a vegyületeknek egész életünkön átívelő szerepét mutatja be Max Nieuwdorp, az Amszterdami Egyetemi Orvosi Központ belgyógyásza Hormonok című kötete. A könyv minden részletre kiterjedő, átfogó képet szándékozik adni a hormonokról, benne a születéskor és a fejlődésben játszott szerepükről, a nemi érés idején és például a nemi identitás meghatározásakor kifejtett hatásukról, illetve arról, hogy milyen befolyásuk van az öregedésben és a betegségek kialakulásában.
A könyvből mindenki számára egyértelművé fog válni, hogy a hormonok nem jók vagy rosszak, hanem egyszerűen az életünk és szervezetünk működésének megkerülhetetlen részei. Az idegrendszer mellett a hormonális rendszer szabályozza a test működését, az érzelmek intenzitásától az emésztésen keresztül a stresszkezelésig. A külső környezet ezer módon befolyásolja hormonális állapotunkat, vagyis a szervezetben termelődő különböző hormonok koncentrációját (és így az e hormonokra reagáló sejtjeink működését). Az általunk elfogyasztott ételek hatnak a beleink hormontermelésére, ami pedig szerepet játszik egy sor (nem feltétlenül emésztőszervi) betegség kialakulásában. Bár a klasszikus nézet szerint a lelki állapotunk hat negatívan a bélműködésünkre, az utóbbi időben felfedezték, hogy a bélrendszer (és a benne élő baktériumok) legalább ilyen erős hatással vannak az idegrendszerre és számos szisztémás betegség kialakulására: a Parkinson-kórtól a cukorbetegségig.
Ha a hormonokról esik szó, sokan azonnal a nemi hormonokra (például a tesztoszteronra és az ösztrogénre) gondolnak, és ez egyből eszükbe juttatja a férfiak és a nők közötti testi és viselkedési különbségeket, a szexet, a menopauzát, a csontritkulást, az impotenciát és mindent, ami ezzel jár. A könyvben természetesen e hatásokról is szó esik, de a szerző a helyükön kezeli e jelenségeket: nem hallgatja el az emberi nemek veleszületett biológiai és viselkedési különbségeit, amelyek korántsem csupán kulturális eredetűek, hanem nagyon is anatómiai és fiziológiai alapúak. A hormonok alapvetően meghatározzák a nemek eltérő sajátosságait, és ez Nieuwdorp szerint időnként drasztikus hatást gyakorolt a világtörténelemre.
John F. Kennedy Addison-kórban szenvedett, ami a férfi nemi hormonokat is termelő mellékvesék kóros alulműködése. Emiatt elnöki időszakában is rendszeresen kapott hormoninjekciókat, és a hormonkezelés a hatvanas évek elején még tényleg gyermekcipőben járt, amelynek gyakran ellenőrizhetetlen mellékhatásai voltak, ebben az esetben például hangulatingadozások alakulhattak ki. Egyes orvostörténészek kapcsolatot vélnek felfedezni Kennedy hormonális eredetű szeszélyei és a kubai rakétaválsághoz (és a III. világháború majdnem kitöréséhez) vezető tárgyalások kudarca között. Talán sokak (e recenzió szerzőjével együtt) erőltetettnek találják ezt az okfejtést, mert figyelmen kívül hagyja a világpolitika Kennedy hormonrendszerén kívüli faktorait, például a Szovjetunió világuralmi törekvéseit és egy sor egyéb konfliktusforrást, de kétségtelen, hogy a vezető szerepben lévő emberek érzelmeit befolyásoló hormonok hatással lehetnek döntéseikre. A Hormonok című könyv szakmailag kifogástalan munka, az olvasó reális képet alkothat belőle a hormonrendszer valós és előítéletektől megszabadított szerepéről.
Max Nieuwendorp: Hormonok. Ford.: Bérczes Tibor. Typotex, 2023. 5900 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/45. számában jelent meg november 10-én.
