A legnehezebb dolgok közé tartozik az, amikor az ember a pici gyermeket közel szeretné hozni valamihez, amit ő eddig nem tudott. A gyerekek remekül elvannak a saját világukban, százszor képesek végighallgatni ugyanazt a mesét, és évekig játszanak ugyanazzal a babával vagy kisautóval. Tartanak a változástól, nehezen fogadják be az újat. Hiába tudjuk mi, felnőttek, hogy nagyon is jó lenne nekik az az újdonság, hogy ha egyszer megismerné, sosem tenné le, mégis türelemmel kell lennünk, meg kell várni, amíg ők maguk kapnak rá, fedezik fel. Aztán minden megy a maga útján.
Hogyan lehet például egy hatévest, netán egy háromévest a népzenetudomány felé irányítani? Nyilván sehogy, teljesen értelmetlen és buta még a gondolat is. Bármilyen hihetetlen, van, akinek ez mégis sikerült!
Kezemben a kis könyv, remek alakja van, pontos négyzet, eltér az általános meséskönyvektől a formája. Se nem nagy, se nem kicsi, és gyönyörűek a színei. Hívogató türkizalapon jelennek meg a színes virágok, valamint a tücsök és a szúnyog. Mert a mesekönyv róluk szól valójában, a népzenetudomány és annak egyik legnagyobb művelője csak mellékszereplő, mégis fontossá válik.
Tapolczai-Zsuráfszky Lilla álmodta meg ezt a kis csodát. Ahogyan az alcím mondja: Ismerd meg a magyar népi hangszereket! És a könyv végignézése után ez meg is történik, még a hangjuk is a fülünkbe mászik. Afféle hangoskönyv ez, amelyet ez a korosztály jól ismerhet, nyomógombok segítségével szólal meg bennük a zene. Vannak ilyenek a polcon, ám ezek szinte kizárólag a klasszikus zenét népszerűsítik. Itt most a magyar népzene világába érkezünk, érdekes módon remek akusztikus környezetben. Ráadásul megfelelő hangerővel, jól is szól a kis könyv. Történet is tartozik hozzá: a tücsök el akarja venni a szúnyoglányt, ám nincs zenekar az eseményhez. A bölcs bagoly javaslatára aztán megkeresik Bartók Bélát, a nagy magyar zeneszerzőt, aki ad nekik egy térképet, amely alapján végigrepülnek Magyarország felett, és remek hangszerekkel találkoznak: a cimbalommal, a dudával, a citerával, a furulyával, a tekerővel és a tamburával. Minden hangszerhez remek, színes rajz is társul, Kiss Anna munkája. Van olyan zenész, akit fel is ismer az ezen világban jártas érdeklődő a kép alapján. A hangszerek hangján kívül még néhány népdalt is hallunk hangszeres kísérettel, a szerző előadásában. Remek előadók szólaltatják meg a hangszereket: D. Tóth Sándor (tekerő, tambura), Csávás Attila (duda, furulya), Makó Péter (citera), Szabó Dániel (cimbalom), Papp István Gázsa (hegedű), Liber Róbert (bőgő), Papp Endre (brácsa).
Ez a kis könyv több önmagánál, hiszen egy egész világ van benne, pontosabban egy egész, új világ kapuja nyílik ki lapozgatása közben. Remek kivitelben, kedvesen és pont annyi szóval kalauzolja a három éven felülieket, amennyi kell ahhoz, hogy ők is újabb kérdéseket tegyenek fel azon túl, hogy megtanulják a dalokat és dúdolják a zenéket.
Ki mondja, hogy a tudomány csak bizonyos koron túl értelmezhető, tanulható? Hogy nem kell elriasztani a kicsiket ezektől a dolgoktól, hadd játszanak csak! Íme, itt most játszva tanulhatnak. Megfelelő iránymutatással és kísérettel, bármikor oda lehet csalogatni még a legkisebbeket is a legbonyolultabb dolgokhoz. Ehhez persze az kell, hogy a vezető, jelen esetben Tapolczai-Zsuráfszky Lilla is szeresse és értse azt, amiről szól a mese. Ja, ha a kicsiknek nem mondják el előre, én elárulom: minden jó lesz a végére, még Bartók Béla is jelen lesz a lakodalmon!
Tapolczai-Zsuráfszky Lilla: Bartók és a tücsöklagzi. Napraforgó Kiadó, 2023. 4990 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hnag 2024/15. számában jelent meg április 12-én.
