Bármely kormány, amely erőszakkal kerül hatalomra Afganisztánban, ne számítson arra, hogy nemzetközileg elismerik – ezt üzente a napokban a táliboknak Dohában Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok követe, aki azért érkezett a héten a katari fővárosba, hogy rábírja az afgán iszlamistákat, állítsák le az offenzívájukat, és térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz. Ám Washington kétségbeesett diplomáciai próbálkozása most már aligha vezet sikerre, szerdára ugyanis a tálibok elfoglalták a kilencedik tartományi székvárost is Afganisztánban, sőt igen közel állnak ahhoz, hogy megindítsák végső offenzívájukat az ország fővárosa, Kabul ellen.
Mindezzel egy rég ismert forgatókönyv ismétlődik meg, amelynek a kilencvenes években egyszer már tanúja lehetett a világ. Az 1992 és 1996 között zajlott afgán polgárháborúban a tálibok először a vidéki területeket hódították meg, majd a nagyvárosok ellen fordították a fegyvereiket, végül pedig Kabult foglalták el, ami után véres bosszút álltak az ellenségeiken. Ma ugyanezt a szcenáriót láthatjuk: a tálibok az ország legalább 65 százalékát (elsősorban a vidéki területeket) megszállták, jelenleg éppen a tartományi székhelyeket támadják, ahol a kormányerők elkeseredett utcai harcban próbálják feltartóztatni az iszlamistákat. És bár Kabul ostromának még csak az előkészületei látszanak, helyi beszámolók szerint a tálibok az általuk elfoglalt területeken azonnal bevezették az iszlám törvénykezést, a saríát, annak is az egyik legextrémebb formáját, ahogy azt a kilencvenes években tették. A városokba bevonuló szélsőségesek felgyújtották az iskolákat, sőt több gyilkosságot is elkövettek bosszúból azok ellen, akik együttműködtek a NATO-val vagy a kabuli vezetéssel.
Ilyen körülmények között nem csoda, hogy aki teheti, megpróbálja most elhagyni Afganisztánt. A külföldi országok kabuli nagykövetségeinél óriási sorok állnak, mert sokan abban bíznak, hogy kaphatnak még vízumot, amellyel elhagyhatják a tálibok kezére kerülő országot. Azok, akiknek esélyük sincs útlevelet vagy vízumot szerezni, egyedül abban bízhatnak, hogy embercsempészek segítségével sikerül kijutniuk Afganisztánból. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint az elmúlt hónapokban máris 30–40 százalékkal ugrott meg az országból elmenekülők száma (a tálibok offenzívája májusban kezdődött). A távozók nagyobbik része Pakisztán felé veszi az útját, onnan a többség Iránba menekül, ahol mostanra egymillió afgán él, de az életkörülményeik cseppet sem irigylésre méltók. Az itt élő afgánok többségének nincs semmiféle legális státusza, sőt csak ebben az évben több mint félmillió afgánt toloncoltak ki az országból. A teheráni törvényhozók ráadásul egy olyan szabályozáson dolgoznak, amely börtönbüntetéssel sújtaná az országban illegálisan tartózkodó migránsokat, hogy ezzel fékezzék a beáramlásukat az országba. Persze olyanok is vannak, akik Iránból tovább szeretnének utazni Törökországba, amit a török hatóságok minden eszközzel (többek között határkerítéssel) próbálnak akadályozni.
A körvonalazódó katonai összeomlás most azért is elgondolkodtató, mert a Nyugat az elmúlt két évtizedben hatalmas pénzeket, dollármilliárdokat invesztált az afgán hadsereg fejlesztésébe, ám az most képtelen ellenállni a tálibok támadásainak. Az iszlamistákkal eddig inkább a kisebb afgán elitalakulatok, illetve a légierő tudta felvenni a küzdelmet, most viszont azt látjuk, hogy még az amerikai légierő sem igazán segít a kormányerőkön, sőt Washington továbbra is tartja magát az augusztus végi kivonulási határidőhöz. Azt, hogy az amerikaiak teljesen lemondtak Afganisztánról, talán Joe Biden amerikai elnök szavai mutatják a legjobban, aki kedden egy sajtótájékoztatón elmondta: nem bánja az afganisztáni kivonulást. Szerinte az afgán vezetőknek össze kell fogniuk, innentől magukért és a nemzetükért kell harcolniuk.
A legfrissebb beszámolók szerint a tálibok már a fővárost, Kabult kezdik körbezárni. Az amerikai AP hírügynökségnek szombat délelőtt nyilatkozó kormányilletékes szerint a radikális iszlamisták mintegy 11 kilométerre délre álltak a fővárostól, ahová korábban családok ezrei menekültek. A kaotikus helyzetben beszédet intézett szombat délben a lakossághoz Asraf Gháni afgán elnök. Ebben kiemelte, elsődleges és legfontosabb céljuk, hogy mozgósítsák a haderőt, illetve, hogy megakadályozzák a további instabilitást, felfordulást és erőszakot. Mint mondta, nem akar háborút, nem akar még több áldozatot, hanem arra törekednek, hogy a haderő képes legyen megvédeni az országot.
