Szavazást indított Elon Musk, a Twitter tulajdonosa arról, hogy kegyelemben kellene-e részesíteni a digitális szivárogtatás és tényfeltárás két legismertebb alakját: Julian Assange-t és Edward Snowdent.
A Wikileaks nevű tényfeltáró portál alapítója, az ausztrál származású Assange többek között több százezer olyan diplomáciai és katonai iratot szivárogtatott ki, amely mélységeiben mutatta be, milyen is az Egyesült Államok afganiszténi és iraki háborúja, illetve, hogy hogyan viselkedik a színfalak mögött a washingtoni diplomácia. Assange tevékenységével kiváltott az amerikai nagypolitika teljes haragját, a most 51 éves férfit nem csak amerikai politikai osztály jó része, de a közvélemény is hazaárulónak tekinti. Assange még 2011-ben menekült és kért politikai menedékjogot az Egyesült Királyság ecuadori nagykövetségétől.
A férfi 2019-ig élt a diplomáciai képviselet épületében, ám miután a dél-amerikai ország megvonta tőle a menedékjogot, 2019-ben letartóztatták a brit hatóságok. Assagne a kezdetektől azt hangoztatta, az amerikaiak mindent megtesznek, hogy elítéljék, ezért harcolt körömszakadtáig a kiadataása ellen, mondván, Amerikában akár halálbüntetés is várhat rá. Sejtései beigazolódni látszanak, miután a brit kormány elvileg engedélyezte a kiadatását az Egyesült Államoknak. Assange jelenleg egy londoni börtönben ül, és idén májusban – miután a brit legfelsőbb bíróság jóváhagyta azt – még beadott egy kérvényt, amellyel kiadatása ellen tiltakozik.
Edward Snowden az amerikai nemzetbiztonsági szolgálat, az NSA külsős informatikusaként a demokrata Barack Obama elnöksége alatt, 2013-ban felfedte az amerikai kormányzat globális megfigyelési programját, amelynek keretében az Egyesült Államok olyan állam- és kormányfőket is megfigyelt, mint például Angela Merkel. Snowden előbb Hongkongba menekült, majd onnan – miután a megfigyelési programot részleteiben bemutatta Glenn Greenwald újságírónak és Laura Poitras dokumentumfilmesnek – Moszkvába repült. Napokig a Seremetyjevói nemzetközi repülőtér „senki földjén” várakozott, és végül Oroszországban kapott menedékjogot. Snowden azóta él álcímen Moszkvában, 2017-ben elvette Lindsay Millst, majd idén orosz állampolgárságot kapott. A most 39 éves Snowdent kémkedéssel vádolják, és sokak szemében ő a hazaárulás mintapéldája.
Assange és Snowden közül utóbbi aktív Twitteren, míg az ausztrál az elérhető profilja szerint utoljára 2013 márciusában posztolt a közösségi oldalon.
Elon Musk most arról szavaztat a Twitteren, hogy vajon kegyelemben kellene-e őket részesíteni. A számláló jelenleg 1,5 milliónál áll, az igenek aránya pedig elsöpről, 79 százalék felett van. Aki akar, még 18 óráig voksolhat Assange és Snowden közösségi médiás visszatéréséről.
Közben a Twitter ismét felfüggesztette a Ye művésznéven szereplő, korábban Kanye Westként ismert rapper fiókját, a közösségi médium erőszakra való felhívásra vonatkozó szabályának megsértése miatt. Az MTI beszámolója szerint az előadó ellen pénteki hatállyal azután lépett a közösségi platform, hogy horogkeresztet és Dávid-csillagot egyszerre ábrázoló bejegyzést tett közzé, az „utolsó bejegyzés” megjegyzést hozzáfűzve.
Elon Musk megerősítette az intézkedést, amihez hozzátette, hogy a legjobb szándéka szerint járt el, de az énekes ismét megsértette az erőszakra való felhívás elleni szabályt, így a fiókot felfüggesztik. West a közelmúltban több alkalommal tett közzé antiszemita tartalmú bejegyzéseket. Október elején egyik megnyilvánulása után a közösségi médiaszolgáltató már fellépett ellene, majd október végén – még mielőtt Elon Musk a vállalat tulajdonosává vált – ismét elérhetővé tette a fiókot. A művésszel szélsőséges megnyilvánulásai miatt megszakította az együttműködést eddigi ügynöksége, és az egyik nagy sportszergyártó is felbontotta reklámszerződését.
Elon Musk, aki október végén vált a közösségi médiaoldal tulajdonosa, többször világossá tette, hogy a szólásszabadságot szeretné visszaállítani az oldalon, de ez nem jelenti az „elérhetőség szabadságát”, amit úgy magyarázott, hogy, aki megsérti a szabályokat, azt elérhetetlenné teszi a médiumon.
A Twitter vezetője egyébként még pénteken a médium tartalomszabályozási gyakorlatáról is tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel. Szerdán az Európai Unió digitális politikáért felelős biztosa, Thierry Breton hívta fel Elon Musk figyelmét arra, hogy cégének többet kell tennie annak érdekében, hogy megvédje felhasználóit a gyűlöletbeszédtől, hamis információktól és egyéb káros tartalmaktól annak érdekében, hogy megfeleljen az Európai Unió jövőre hatályba lépő, új digitális szabályozásának.
