Edward Snowden: A magyar kormány válasza a legárulkodóbb a megfigyelési botrányban

Edward Snowden: A magyar kormány válasza a legárulkodóbb a megfigyelési botrányban

A CeBIT által közreadott képen Edward Snowden, az amerikai hírszerzés titkos adatgyűjtéséről információkat kiszivárogtató, az Egyesült Államok által hazaárulással vádolt informatikus videokonferencián keresztül beszél az Adatbiztonság és magánélet a megfigyelések korában című panelbeszélgetésen a hannoveri CeBIT-en 2017. március 22-én (Fotó: MTI/EPA/Rainer Jensen)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Megszólalt az elmúlt évtized talán legkomolyabb megfigyelési botránya kapcsán a legutóbbi, hasonló jellegű globális megfigyelési botrányt kirobbantó Edward Snowden. Az egykor az amerikai hírszerzés kötelékében dolgozó Snowden külön Twitter-posztot szentelt a magyar kormánynak, megállapítva, hogy a magyar kormány válasza a legárulkodóbb a Pegasus-botrányban.

Ahogy arról múlt vasárnap lapunk is beszámolt: évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. A célpontként kiválasztott emberek között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is – derítette ki a Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként.

A magyar kormány a The Guardianben megjelentek szerint úgy kommentálta az ügyet: „Magyarország egy demokratikus jogállam, ami mindig a törvénynek megfelelően jár el, bárkiről is legyen szó. Magyarországon a titkos eszközök használatára jogosult állami szerveket rendszeresen ellenőrzik a kormányzati és nem kormányzati szervek.” A Direkt36 egyik, a megfigyelésben érintett újságírójának, Panyi Szabolcsnak pedig a kormányzati kommunikáció részéről ezt a választ kapta: „Nincs tudomásunk semmilyen állítólagos adatgyűjtésről”.

A The Guardian cikkét idézve Snowden arról ír: „Magyarország a valaha látott legárulkodóbb választ adta a Pegasus-botrány kapcsán feltett kérdésekre. Én is mindig úgy vagyok vele, hogy ha »nincs tudomásom« arról, hogy tettem-e valamit, vagy sem, akkor rögtön azt akarom tudni, hogy külföldi kémek szóltak-e róla annak, aki engem kérdez a dologról.”

A kormányközeli- és a közszolgálati média egyelőre semmit sem írt az ügyről.

Az amerikai hírszerzés megfigyeléseit 2013-ban felfedő Edward Snowden egy szövevényes utazást követően Oroszországban kapott menedékjogot; azóta is ott él álnéven, ismeretlen helyen. Tavaly kapott állandó tartózkodási engedélyt Oroszországban. Az Egyesült Államokban több bűncselekménnyel is vádolják, miközben egy amerikai szövetségi bíróság még 2020. szeptember 2-i döntésében megállapította, hogy a Snowden által felfedett tömeges amerikai megfigyelési program illegális és minden bizonnyal alkotmányellenes volt.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.