Több tízezer rabot toborzott golyófogónak az Ukrajna ellen vívott harchoz Jevgenyij Prigozsin, aki helikopterrel járta az orosz börtönöket, pénzt, szabadságot és új életet ígérve azoknak, akik csatlakoznak az általa vezetett zsoldoscsoporthoz.
A közösségi médiában közzétett videókon Prigozsin azt ígérte a foglyoknak, hogy havi 100 000 rubelt kapnak (nagyjából félmillió forint), ami közel kétszerese az orosz havi átlagbérnek. Aki meghal, annak 80 000 dolláros végkielégítés járt, és aki élve kitöltötte a hat hónapos szerződést, annak elnöki kegyelmet ígért. A raboknak azonnal kellett dönteni – aki a fronton ijedt meg, és vissza akart menni a börtönbe, azokat állítólag dezertőrnek minősítették és lelőtték.
Érdekes, hogy papíron a foglyok soha nem mentek háborúba, csupán az ukrán határhoz közeli orosz börtönökbe szállították őket – legalábbis a hozzátartozóik érdeklődésére ezt a hivatalos választ adták.
A besorozottak többsége pitiáner bűncselekményekért, például rablásért és lopásért ült, de a The New York Times által látott, az egyik büntetőtelepről származó feljegyzések szerint az újoncok között voltak olyanok is, akiket súlyos nemi erőszakért vagy éppen többszörös gyilkosságért ítéltek el.
Hogy közülük mennyinek nem jött be ez az új lehetőség, arról a két hónap alatt hétszeresére növekedett temető fejfái mesélnek.
Most a New York Times azon kevés szerencsésekről írt érdekes riportot, akik túlélték a hat hónapos szolgálatot és kezdenek visszaszivárogni eredeti lakóhelyükre. Az elsőként toborzott egykori raboknak ugyanis a napokban járt le a hat hónapos szerződése. Néhányan katonai kiképzéssel, ám harctéri traumákkal térhetnek vissza a civil életbe.
Például a 22 éves Andrej Jasztrebov is, aki lopás miatt ült, és most megváltozott emberként tért haza. „Mindannyian úgy érezzük, mintha valamiféle hipnózisban lenne, mintha egy másik ember lenne” – mondta egy rokona, aki a megtorlástól való félelmében névtelenséget kért. „Érzelmek nélkül van.”
Az orosz jogvédők és ukrán tisztviselők szerint több ezer elítélt nem volt ilyen szerencsés – olyanok is voltak, akik csak órákat töltöttek a fronton, mert egyből elestek a harcban.
Putyin elnök döntése, amellyel engedélyezte a zsoldoscsoportnak, hogy az elítéltekből toborozzanak katonákat, vízválasztót jelent a 23 éves uralkodásában – vélik emberi jogi aktivisták és jogi szakértők. A politika megkerülte az orosz jogrendszert, és azzal, hogy brutális bűnözőknek kegyelmezett meg és engedte vissza őket a társadalomba, azzal még nagyobb kockázatot vállalt.
Nyugati hírszerzők, az ukrán kormány, valamint a foglyok jogait védő Russia Behind Bars nevű szervezet szerint tavaly július óta mintegy 40 ezer rab csatlakozott a zsoldoscsoporthoz. Ukrajna szerint azóta közülük közel 30 ezren haltak vagy sebesültek meg, esetleg dezertáltak.
A lap szerint több tucat túlélő van, akik kitüntetésekkel, jelentős összegű kifizetésekkel és kegyelmet igazoló papírokkal érkeztek haza. Ha a számuk jelentősen nő a közeljövőben, az orosz társadalmat azzal a kihívással szembesítheti, hogy több ezer traumatizált, katonai kiképzéssel, bűnügyi múlttal és kevés munkalehetőséggel rendelkező férfit kell újra integrálnia. Különösen veszélyes lehet, hogy úgy érzik: megszolgálták a bűnüket, a hazájukért öltek, így most már újra azt tehetnek, amit akarnak.
A Norvégiába menekült egykori zsoldos, Andrej Medvegyev is egy rabokból álló különítmény élére helyezték, akiket szinte öngyilkos küldetésekre küldtek Bakhmut környékére.
Az orosz alkotmány értelmében csak az elnök adhat ki kegyelmet, és a Kreml 2020 óta nem hozott nyilvánosságra ilyen rendeleteket. Putyin sajtótitkára, Dmitrij Peszkov pénteken újságíróknak azt mondta, hogy Wagner besorozott elítéltjei „az orosz törvények szigorú betartásával” kapnak kegyelmet. Többet nem mondott arra hivatkozva, hogy az eljárás államtitok.
A Russia Behind Bars szervezet szerint van olyan nemrég felszabadult zsoldos, aki máris visszamenne a frontra. „Meg akarom védeni a hazát” – mondta nekik. „Nekem ott minden tetszett. A civil élet unalmas.”
