Koronavírus: Miért sikeres a dél-koreai és az új-zélandi modell?
Szájmaszkot vesz fel egy védőruhát viselő egészségügyi alkalmazott a tüdőgyulladást okozó új koronavírus-járvány elleni védekezésül egy szöuli piacon, ahol fertőtlenítést végeznek 2020. február 27-én (Fotó: MTI/AP/Ahn Jung Dzsun)

Pusztán a járványgörbe laposítása nem hozza el a várt fordulatot – figyelmeztet egy kínai és egy amerikai kutatócsoport. Sőt, lehet, hogy ez a legrosszabb módja a koronavírus elleni küzdelemnek. Számos ország választotta azt a megoldást, hogy kijárási korlátozásokkal igyekezett megfékezni a vírus terjedését, és örülnek, amikor már laposodik a járványgörbe, vagyis egyre kevesebb a napi esetszám. Mindezt abban a reményben teszik, hogy csak a nyári meleg közeledtéig vagy a vakcina feltalálásáig kell valahogy kihúzniuk – írja South China Morning Post. 

Liu Jü, a  Pekingi Egyetem professzora szerint azonban ez téves megközelítés: ha nem hajtják végre igazán következetesen a korlátozásokat, az egész csak arra lesz jó, hogy összeomoljon a gazdaság, miközben a járványt nem tudják megállítani. A különféle korlátozásokkal – például otthoni munka elrendelésével, a nem létfontosságú üzletek bezárásával – lényegében azt lehet elérni, hogy olyan szinten stabilizálják a napi új betegek és elhunytak számát, amellyel megbirkózik az adott ország egészségügyi ellátó rendszere. Igazából ezt hívják a járványgörbe laposításának. 

A kutatók az arXiv.org honlapon megjelent tanulmányokban összehasonlították az egyes országokban a napi fertőzések számát, a járvány földrajzi kiterjedtségét, a szállítási útvonalakat és a gazdasági teljesítményt, majd megnézték, hogy hol mennyire sikerült ellenőrzés alá vonni a járványt. Úgy találták, hogy csak néhány ország – Dél-Korea, Katar, Norvégia és Új-Zéland – volt képes úgy megállítani a vírust, hogy eközben csak kisebb gazdasági veszteséget szenvedett el.

A számok azt mutatják, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Spanyolország által követett modell nem éppen sikeres: a legfertőzöttebb országok közé tartoznak, illetve náluk még mindig emelkedik vagy épp tetőzik a betegek és a halottak száma, miközben súlyos gazdasági árat fizetnek a korlátozásokért. A kutatók szerint ezek a fejlett országok egyáltalán nem kezelték jobban a járványt, mint Irán vagy Laosz. Ott követik el a hibát, hogy a járványgörbe laposítására koncentrálnak, és ezt úgy kívánják elérni, hogy korlátozzák a személyes érintkezéseket. Emiatt ülnek sokan otthon és nem mennek dolgozni. Ez önmagában még nem baj, ám ha nem elég szigorúak a korlátozások, illetve nem tartatják be őket, akkor csak annyit érnek el vele, hogy egyes ágazatok a földbe állnak, de nem tudják hatékonyan elkülöníteni a fertőzötteket a lakosság többi részétől. Költséghatékonyság szempontjából ez a legrosszabb forgatókönyv – vélik a szakértők. 

Számításaik szerint a korlátozások miatt a gazdasági teljesítmény 20-60 százalékkal eshet vissza, miközben az esetszámok csak 30-40 százalékkal. Ez nem elég a tendenciák megfordításához. Ugyanakkor szó nincs arról, hogy a szakértők a korlátozások feloldását javasolnák, ezt a jelenlegi helyzetben veszélyes lépésnek tartják. Erre csak akkor kerülhet sor, ha az egyes kormányok már kézben tudják tartani a járványt, például széles körű tesztelés segítségével. Ezeknek az országoknak addig kell várniuk a korlátozások lazításával, amíg a vírus reprodukciós rátáját egy alá sikerül szorítani, vagyis egy ember egynél kevesebbnek tudja átadni a vírust. Ekkor lehet csak elmondani, hogy megfékezték a járványt. Ennek eléréséhez még szigorúbban kell korlátozni a közösségi tevékenységeket, és rengeteg kórházi ágyat illetve a Covid-19-páciensek számára kialakított átmeneti helyet kell fenntartani, hogy a betegeket – még ha enyhék is a tüneteik – el lehessen különíteni, és ne tudjanak másokat megfertőzni.

Romba döntötte a koronavírus a kínai gazdaságot | Magyar Hang

Sokkal nagyobb volt a gazdaság visszaesése Kínában, mint azt az elemzők várták. A különlegesen szigorú karantén ugyan meghozta hatását, hiszen ma már gyakorlatilag alig van új megbetegedés az országban, a gazdaság azonban összeomlott - írja a South China Morning Post. A gyárak leállásának hatására az év első két hónapjában az ipari termelés 13,5 százalékkal esett vissza a világ legnépesebb országában.

A kutatók úgy találták, hogy a járvány elfojtása szempontjából Kína volt a legsikeresebb. Az ott bevezetett drasztikus intézkedések miatt azonban egy hónap alatt 40–90 százalékkal esett vissza a gazdaság, vagyis ez nem egy fenntartható modell. Jobbnak tűnik a dél-koreaiak és új-zélandiak által követett stratégia, ahol sikerült kevesebb mint tíz alá szorítani a napi új esetek számát (a halálozási arány egyébként sem volt magas), a gazdaság pedig csak 0,5–4 százalékos visszaesést szenvedett el. 

Dél-Koreában nem kellett leállítani a gazdaságot, sőt még parlamenti választásokat is tartottak, mégsem kapott új erőre a járvány. Náluk ugyanis létezik az autóból, 5 perc alatt elvégezhető nyálteszt, az új fertőzések helyéről értesítő SMS-eket küldenek a lakosságnak, minden egyes beteg útját feltérképezik, még azt is, amit a lappangási idő alatt tett meg. Folyamatosan fertőtlenítenek, rengeteget tesztelnek, vírusirtó fóliával ragasztják le a lifthívókat és egyéb gombokat, szigorúan ellenőrzik a szájmaszkok vásárlását. Mindezek révén sikerült lefékezni a járványt: jelenleg ugyan tízezer felett jár a fertőzöttek száma, de mindössze 240-en haltak meg. 

Dél-Koreában sikerülhet megfékezni a járványt, a módszerüket ajánlják világszerte | Magyar Hang

Mióta négy hete elérte a csúcsot a fertőzöttek száma, Dél-Koreában ma jelentették a legkevesebb új megbetegedést - írja a BBC. Ez azt is jelentheti, hogy a koronavírus által Kínán kívül, Ázsiában legsúlyosabban érintett országban talán sikerül megfékezni a járványt.

Új-Zéland más utat követett: ott nem fél szívvel hozták meg a korlátozó intézkedéseket, hanem a legnagyobb szigorral szereztek érvényt nekik. Nagyon gyorsan léptek, lezárták a határokat, március 23-tól pedig egy szigorú, a fizikai távolságtartást segítő rendeletet is érvényesítettek. Az országban az iskolákat bezárták, a nem létfontosságú szolgáltatásokat felfüggesztették, és számos szabadtéri tevékenységet betiltottak. Új-Zéland egyike azon országoknak, ahol 100 000 főre az egyik legkevesebb fertőzést regisztrálták. Az egy főre jutó szűrések száma is igen magas: már több mint 85 000 embert teszteltek. A vírus reprodukciós rátájának értéke – amely azt mutatja meg, hogy egy fertőzött átlagosan mennyi embernek adja tovább a fertőzést – 0,48, ami szintén alacsonynak számít. A sikert jelzi, hogy a kevesebb mint ötmilliós országban alig haladja meg az 1450-et a fertőzöttek száma, és csak 16 halálesetet tartanak számon.