Az ukrajnai háborút illetően az orosz politikai elit héjáinak akarata érvényesült – állapította meg Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térséget kutató külpolitikai elemző, akit a Vlagyimir Putyin orosz elnök által szerda reggel bejelentett részleges mozgósítás után kérdezett lapunk.
Bendarzsevszkij Anton a mozgósításban érintetteket érintően a Putyin által használt megfogalmazás és Szergej Sojgu védelmi miniszter tájékoztatása közötti ellentmondásra mutatott rá. Vlagyimir Putyin ugyanis a reggel sugárzott televíziós beszédében a részleges mobilizációt úgy magyarázta, hogy ez a tartalékosok és a korábban sorkatonai szolgálaton átesett, harci tapasztalatokkal rendelkezőket hívják be. Ezzel szemben Sojgu egyértelműen csak tartalékosokról beszélt és 300 ezres létszámot említett.
– A tartalékosok olyan személyek, akik az egyéves sorkatonai szolgálat után szerződést kötnek, és tartalékosi sorba helyezik őket. Ezért némi pénzt fizet az állam, és időnként visszahívják őket az ismereteiket felfrissítő képzésre. Ha csupán róluk van szó, az kevesebb érintettet jelent, mint a sorkatonaként szolgáltak köre – mutatott rá az elemző.
Kiemelte: a politikai eliten belül a héják akarata érvényesült. Emlékeztetett, hogy Vlagyimir Putyint több oldalról is érték kritikák az elmúlt időszakban, különösen nyár óta, miután az orosz haderő nem tudta hozni Ukrajnában az elvárt eredményeket. A liberális jobboldal a megegyezésre törekedő tárgyalások mellett foglalt állást. A másik oldal kritikája szerint viszont nem elég erélyesen lép fel Oroszország Ukrajnában, mozgósításra van szükség, és minél több erőforrást kell a frontra vezényelni. Az erőteljesebb fellépést sürgető héják közé tartozik Dmitrij Medvegyev, Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság vezetője, vagy Viktor Zolotov, a Rosgvardija vezetője is. Putyin viszont a politikai kockázatok és a lehetséges további, megmaradt partnerektől való elszigetelődés miatt próbált egyensúlyozni a két érdekcsoport között.
Anton Bendarzsevszkij, politikai elemző, a posztszovjet térség szakértője
Fotó: anton-bendarjevskiy.eu
A mobilizációval Oroszország feladta annak látszatát, hogy az eddig alkalmazott korlátozott eszközökkel eléri a céljait, és eszkalálja a konfliktust. – A részleges mozgósítás bejelentése válasz arra, hogy az orosz hadsereg látványosan alulmaradt a nyugati fegyverekkel és az ukrán emberi erővel szemben. Nem maradt más katonai lehetőség, csak a mobilizálás és a háború eszkalálása. Ez egyben beismerése annak is, hogy a tavaszi stratégiai tervek és az utóbbi hetek katonai tervei nem vezettek eredményre. A már megszállt területeken is sikeres áttörés következett be, és Oroszország ez ellen nem tudott tenni. Ez eredményezte a szovjet módszerekhez való visszatérést, amely szerint a nyers emberi erővel lehet legyőzni a kisebb erejű ellenfelet – mondta.
Cél: a front stabilizálása
Bendarzsevszkij Anton arra is felhívta a figyelmet, hogy a hadiállapotot továbbra sem jelentette be Oroszország. Ez az orosz lakosság számára illúziót ad, hogy nem állnak háborúban sem Ukrajnával, sem a Nyugattal, és csupán korlátozott hadművelet zajlik, amelynek célja az orosz területek megvédése. Azt mondta, a hadiállapot bevezetése mélyreható következményekkel járna az orosz gazdaságra. Ez esetben a gazdaságnak a háborús front igényeit kellene kielégítenie. Ám ez még inkább ellehetetlenítené az orosz gazdaságot.
A külpolitikai elemző szerint a mobilizáció bejelentésével egyértelmű a cél: a front stabilizálása, és az összeomlás megakadályozása, miután az ukrán ellentámadás áttörte a frontot. Emellett a már megszállt területek biztosítására is alkalmas a lépés, de a Donyec-medence elfoglalása is cél lehet, az ugyanis Oroszországnak eddig nem sikerült. Az időjárási viszonyok jelenleg nem teszik lehetővé egy tavaszihoz hasonló széles körű offenzívát – jegyezte meg felvetésünkre.
Az annexió felgyorsítását szolgálja
Mint arról reggeli cikkünkben beszámoltunk, Vlagyimir Putyin elmondta, hogy minden rendelkezésükre álló eszközt be fognak vetni, és „azok, akik nukleáris zsarolással élnek Oroszországgal szemben, ugyanezt kaphatják cserébe”. Az elnök konkrétan kimondta, hogy „nem blöffölök”. Az elemző emlékeztetett, hogy az utóbbi hónapokban nem hangzott el nukleáris fenyegetés az orosz elit részéről, nem véletlenül, hiszen az a Nyugat részére egyértelműen vörös vonal lenne. Ennek mostani beemelése a beszédbe a szakadár területekre bejelentett népszavazásoknak is szól. – Az annexió felgyorsítása azt szolgálja, hogy Oroszország elmondhassa, a szóban forgó területek onnantól Oroszországhoz tartoznak, és ha Ukrajna ezeket a területeket támadja, az orosz katonai doktrina érvényesül, vagyis jogosan támadhatnak vissza akár nukleáris fegyver bevetésével is.
Ezalatt Belaruszban…
Kedden Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök is mozgósítást rendelt el, a biztonsági erőket érintően. A Belta állami hírügynökség szerint Lukasenka kijelentette: „ha Oroszországgal vagyunk, ennek megfelelően kell cselekednünk”. Felvetésünkre, hogy a fehérorosz elnök lépése mennyire van összefüggésben Putyin tegnapról mára halasztott mozgósításról szóló bejelentésével, Bendarzsevszkij Anton felhívta a figyelmet: a belarusz elnök rendelkezésének nincs katonai vonzata. Ez a rendvédelmi szervek megnövelt készültségét takarja. Ez számára azt jelzi, hogy – ellentétben a februári műveletek indításával – a szövetségesek kaphattak tájékoztatást arról, hogy Oroszország szintet lép. Mint mondta, az elmúlt két napban Kazahsztánban és Törökországban a helyi kereskedelmi bankok megszüntették az orosz bankkártyák elfogadását. Különösen Kazahsztán esetében szokatlan a lépés, hiszen Oroszországgal közös szövetségi rendszerbe tartozik.
– Ezek az országok jól láthatóan készültek az újabb eszkalációs hullámra. Lukasenka a mobilizációból azt a következtetést vonhatta le, hogy akár tüntetéshullámot vagy más belpolitikai mozgásokat idézhet elő az országban, ezzel a hatalmára veszélyes politikai kockázatokat szeretné elkerülni – mutatott rá.
Mint arról beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök szerda reggeli televíziós beszédében bejelentette, hogy részleges mozgósítást rendelt el Oroszországban. Elmondta, hogy az orosz haderő több mint ezer kilométeres fronton végez katonai műveleteket, amihez a tartalékosok mozgósítására van szükség. Putyin elmondta, hogy Oroszország teljes mellszélességgel támogatja a Luhanszkban, Donyeckben, Herszonban és Zaporizzsjában tervezett népszavazásokat az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásról.
