Lovaggá avatott ügyész keze alatt épülhet újra a brit Munkáspárt

Lovaggá avatott ügyész keze alatt épülhet újra a brit Munkáspárt

A munkáspárti Jeremy Corbyn (jobbra) és Keir Starmer brexittárgyalásra érkezik Brüsszelbe, 2018. szeptember 27-én (Fotó: Reuters/Yves Herman)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A decemberben elszenvedett történelmi vereség után lemondott a brit Munkáspárt (Labour) elnöke, Jeremy Corbyn. Az új pártelnök Keir Starmer, aki az elnökválasztáson már az első körben győzött, mivel a párttagok szavazatainak 56 százalékát szerezte meg.

A munkáspárti családba született Keir Starmer a jogi alapképzés után az Oxfordi Egyetemen tanult tovább. Egy ideig emberi jogi ügyvédként dolgozott, majd 2008-ban kinevezték az ügyészség vezetőjének. Öt évvel később – lemondása után egy évvel – lovaggá ütötték. 2015-ben, a Munkáspárt színeiben indulva parlamenti mandátumot szerzett, és az akkor már Corbyn vezette árnyékkabinetben a bevándorlásnak, illetve később az Európai Unióból való kilépés ügyének volt a témafelelőse.

Starmer az egyik legnagyobb támogatója volt a „második referendum” tervnek, amely újabb népszavazást tett volna lehetővé a brexittel kapcsolatban. Ahogy ezt akkor lapunk is megírta, az ötletet a britek túlnyomó többsége elutasította, és tavaly decemberben Boris Johnson regnáló miniszterelnök, valamint az ő kilépési terve mellett tették le a voksukat. Ez volt a negyedik vereség, amelyet a Munkáspárt Corbyn vezetése alatt elszenvedett, egyúttal a tavaly decemberi választás hozta 1935 óta a legrosszabb eredményt a politikai alakulat történetében. A Labour balszárnya által támogatott, „demokratikus szocialista” Corbyn az eredmények beérkezése után lemondott, amit sok baloldali üdvözölt, és a párt megújulásának reményét látták a lépésben.

Hogy megértsük, Starmer milyen kihívások előtt áll, érdemes az előző vezető megítélését szemügyre venni. A hetvenéves Corbyn már az 1970-es években politikai aktivistaként képviselte az általa fontosnak tartott kérdéseket, és főbb nézetei az eltelt ötven év alatt alig változtak. Fél évtizedes vezetése alatt sorra robbantak ki a párt körül a botrányok, az idősebb és konzervatívabb munkáspárti szavazók között sosem tett szert igazi népszerűségre, míg EU-szkepticizmusa abban is megakadályozta, hogy az unióban maradás hiteles hangja legyen. Felmérések szerint az elmúlt 45 év legnépszerűtlenebb ellenzéki vezetője volt, akit ráadásul sokszor bizonytalansággal vádoltak, így nem meglepő, hogy a Johnson „átütő” személyiségére építő Konzervatív Párt kampánya nagyobb sikert aratott a brexitbizonytalanságba beleunó britek között.

Starmert ezzel szemben született „pragmatikusnak” tartják, aki ráadásul közelebb áll a párt fősodrához, mint Corbyn. A politikus már az árnyékkabinet kijelölésénél is próbált gesztusokat tenni, beemelve az elnökválasztási kampányban legyőzött riválisait, illetve a Munkáspárt korábbi elnökét, Ed Milibandet. A különbség már most tapasztalható Corbyn és Starmer között: a YouGov felmérései kimutatták, hogy míg az előző vezetőről a megkérdezettek 62 százalékának negatív volt a véleménye, addig az újonnan megválasztott pártelnökre az emberek csupán 16 százaléka gondol negatívan (Johnsonnál ez a szám 47 százalék). Úgy tűnik, Starmer újra hozza azt a fajta balra húzó közép utasságot, amely a választói siker záloga lehet.

A Munkáspárt újraépítése, valamint a Labourre-szavazókörzetek visszacsábítása a konzervatívoktól az új vezetőség egyik klasszikus célkitűzése, ám a koronavírus jelenleg még égetőbb kihívás számukra. A YouGov egyik felmérése szerint a brit kormány válságkezelésének pozitív megítélése rohamosan esik. Míg március 26-án a britek 72 százaléka gondolta úgy, hogy Johnsonék jól kezelik a járványt, ez a szám május 9-ére 53 százalékra esett vissza. Úgy tűnik, a járványhelyzetben a miniszterelnök szokásos „kaotikusan bombasztikus” stílusa kevésbé tudja elcsábítani a szavazókat.

Választási beszédében Starmer „konstruktív ellenzékiséget” ígért és a miniszterelnökkel lefolytatott első vitájából nagyjából ki is derült, hogyan fog a volt ügyész politizálni. A briteknél is a közbeszéd tárgyává vált, járványgócnak tekinthető idősek otthonaival kapcsolatban Starmer a kormány saját tanácsait helyezte szembe a miniszterelnök érvelésével, jogászi stílusa éles ellentétben állt a Corbyntól megszokott lánglelkű szónoklattal és Johnson sokszor „gondolatfolyam jellegű” magyarázataival. A legfrissebb felmérések szerint a Konzervatív Párt támogatottsága 50 százalékon, míg a Munkáspárté 30 százalékon áll, Starmernek tehát lesz tennivalója. A koronavírus teremtette helyzetben azonban kidomborodhatnak az új vezető előnyei, és ez esélyt nyújthat a pártvezetésnek arra, hogy újraépítse a Corbyn alatt teljesen összeomlott baloldali formációt.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/22. számában jelent meg május 29-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, vagy digitálisan! És, hogy miről olvashat még a 22. számban? Itt megnézheti!

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.