Egyre bizonytalanabbnak tűnik az amerikai jobboldal által kedvelt közösségi háló, a Parler jövője. A 2018-ban alapított oldal az elmúlt három évben fokozatosan vált népszerűbbé, elsősorban Donald Trump támogatói körében. De nemcsak konzervatívok költöztek át ide, a Parler kedveltté vált mindazok körében, akik úgy vélték, hogy a nagy közösségi hálók indokolatlanul cenzúrázzák a tartalmakat.
Összeesküvés-elméletek hívői, például a hírhedt QAnon-mozgalom tagjai éppúgy voltak köztük, mint olyan mérsékeltebb, akár libertariánus világnézetű emberek, akik a teljes szólásszabadság pártján állnak. Ezt hirdette ugyanis a Parler, önmagát a legfontosabb szólásszabadság-párti platformnak nevezve. „Beszélj szabadon és fejezd ki magad nyíltan, mindezt annak félelme nélkül, hogy a nézeteid miatt kizárnak majd a platformról” - üzente az oldal.
Negyvenezren jöttek, rögtön lehalt az oldal
Az oldal egyfajta elegye az olyan népszerű közösségi szájtoknak, mint amilyen a Facebook és a Twitter. Alkalmas volt tehát ismerősökkel való kapcsolattartásra, illetve arra is, hogy a felhasználó rövid posztokon keresztül tudassa a világgal a véleményét mindenféle közéleti eseményekről. Miután Donald Trump egyik kedvelt szólamának számított, hogy a mainstream média elhallgatja az „igazságot”, „fake news”-t terjeszt, a hívei is egyre bizalmatlanabbá váltak ezekkel a sajtótermékekkel szemben. A Facebook-algoritmus tiltási gyakorlata pedig csak fokozta ezt az ellenállást.
Főként, hogy nemcsak az amerikai altright közösség tagjai tartják indokolatlan mértékűnek a dolgot, a leginkább azt, hogy a közösségi oldal bizonyos szavakat tartalmazó posztokat azonnal tilt. A problémával rendszerszinten viszont nekik kellett szembesülniük, miután a republikánus bázis egyre jobbra tolódott, a politikai korrektséggel pedig egyre kevésbé törődött. Ez érinthette mindenféle kisebbségek, feketék, menekültek vagy nők elleni hangulatkeltést.
És akkor felregisztrált Jair Bolsonaro
A plaform 2019 májusára százezer felhasználót tudott magáénak, a követők hullámszerűen érkeztek meg az oldalhoz. Jellemző volt például az a 2018 decemberi epizód, amikor a konzervatív Candace Owens Twitter-bejegyzése nyomán a szerzőnő negyvenezer követője regisztrált a Parlerre. Ezzel rögtön le is haltak a közösségi oldal szerverjei, minthogy nem voltak felkészülve ilyen fokozott érdeklődésre.
A Parlerre nemcsak mezei felhasználók érkeztek, olyan ismert republikánus politikusok is átpártoltak ide, mint a utah-i szenátor Mike Lee, Ted Cruz vagy Trump ügyvédje, Rudy Giuliani. A politikai korrektséget hírből sem ismerő, végül a pedofíliát relativizáló megszólalása miatt háttérbe szoruló Milo Yiannopoulos is előszeretettel használta az oldalt. 2019 közepére már kétszázezren voltak, miután megérkeztek Mohammed bin Salman szaúdi támogatói is, egy évre rá Jair Bolsonaro, az amerikai választások közeledtével és azok után pedig már hihetetlen népszerű volt a platform.
A november 3-ai szavazást követően közel egymillióan töltötték le a Parler-applikációt a The Washington Post szerint. Az alkalmazás ekkor már a legnépszerűbbek közt volt mind az Apple, mind a Google Play Store áruházában.
A Capitolium ostromát megelőzően már a Parler volt az amerikai jobboldaliak első számú gyülekezési helye. Itt egyeztették a a demonstrációkat, a feszültség fokozódásával pedig egyre jellemzőbbé vált az erőszakos cselekményekre való felszólítás. A törvényhozás épületének megrohamozása előtt négyszeresére ugrott a „polgárháború” emlegetése az oldalon, utána pedig már többen azért szólaltak fel, hogy Joe Biden beiktatását egy fegyveres menettel akadályozzák meg.
A nagy techcégek ekkor avatkoztak közbe, így az Apple, az Amazon és a Google is eltávolította a szolgáltatást az applikációi közül. Ez nagy felháborodást váltott ki az oldal és követői részéről, a Parler pedig pert is indított az Amazon ellen, azt állítva, hogy az megsértette a trösztellenes törvényt. Az Amazon visszautasította, hogy bármi ilyesmiről szó lett volna. A platform követői felemlegették azt is, hogy korábban mindig azt válaszolták nekik: ha nem értenek egyet a Facebook tiltási gyakorlatával, nyugodtan átmehetnek egy másik oldalra.
A republikánus donor közbeszól
A tiltások viszont láthatóak megtörték az oldal lendületét. A Parler egy időre le is állt, majd egy orosz techcég segítségével indult újra – részlegesen. Csütörtök délelőtt pedig arról érkezett hír, hogy a közösségi médiát irányító bizottság eltávolította elnöki székéből a korábban nagy befolyással rendelkező John Matze-t. A volt vezető rövid kommünikében számolt be a Reutersnek arról, hogy január 29-én a Rebekah Mercer vezette bizottság haladéktalanul eltávolította őt, mindezt a távollétében. Matze a Financial Times-t arról tájékoztatta, hogy nem kapott magyarázatot a döntésre.
Matze 2014-ben végzett a Denveri Egyetemen, önmagát libertariánusnak vallja. Jared Thomsonnal közösen, aki szintén informatikát tanult Denverben, 2018-ban döntöttek a Parler megalapítása mellett. Mint mondták, túlságosan átláthatatlannak találták a nagy techcégek működését, de megelégelték az „ideológiai elnyomást” és az adatbiztonsági kockázatok növekedését is.
Úgy tűnik, az oldal körüli balhé kiélezte az ellentétet közte és a legmagasabb republikánus körök között. Rebekah Mercer annak a milliárdos Robert Mercernek a lánya, aki a Cambridge Analytica mozgatásával tűnt fel, hedge-fund befektetőként pedig Trump oldalára állt. Rebekah Mercer mára a Parler fő befektetőjévé vált, korábban pedig azt mondta, egy semleges platformot kívántak létrehozni a szólásszabadság talaján, szembeszállva a „tech-nagyurak” fokozódó zsarnokságával és hübriszével.
Miközben Matze egyértelműen az ideológiai háttérbázist, az ötletet adta, addig Mercer az anyagiakkal segítette az oldal működését. A leállás viszont érzékenyen érintette őket, főleg, hogy a felügyeleti- és reformbizottság elnöke, a demokrata Carolyn Maloney fel is szólította az FBI-t, hogy vizsgálja meg a Parlernek a zavargásokban játszott felelősségét. Egyben arra kérte a nyomozó irodát, nézzen utána annak is, milyen orosz kapcsolatai vannak az oldalnak, minthogy az újrainduláshoz is ezeket az ismeretségeket mozgósították a „szólásszabadság-párti platform” részéről.
A Parler stábjának most nemcsak a techcégek ellenállásával kell szembenéznie, de felhasználói elpártolásával is. A platformok bősége ugyanis azt eredményezi, hogy nem fognak lázadást indítani az oldal rehabilitálásért, inkább átpártolnak valamelyik másik szolgáltatóhoz. A leállás után rögtön meg is indult a vándorlás, így a leállításnak az olyan konkurensek lettek a nyertesei, mint a Telegram, a BitChute, a DLive, a Rumble és a Wimkin.
