Német kancellár: Svédországnak minél gyorsabban a NATO tagjává kell válnia

Német kancellár: Svédországnak minél gyorsabban a NATO tagjává kell válnia

Olaf Scholz német kancellár ismerteti a brüsszeli csúcson képviselendő német álláspontot a Bundestag berlini üléstermében 2022. december 14-én (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Svédországnak minél gyorsabban a NATO tagjává kell válnia – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után.

A két kormányfő közös tájékoztatóján Olaf Scholz kiemelte, hogy a szövetségi kormány „nagyon örül” Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának, és minden lehetséges eszközzel kész segíteni mindkét országot, hogy minél hamarabb megszerezzék a tagságot. Az eddigi NATO-bővítések átfutási idejéhez képest a finn és a svéd csatlakozás ugyan „gyors folyamat, de az a célunk, hogy most már hamarosan legyen is belőle valami” – jegyezte meg Olaf Scholz, hozzátéve, hogy Svédország gyorsan megvalósuló NATO-tagsága „jó Svédországnak és jó a NATO-nak”.

Ukrajna Oroszország elleni háborújával kapcsolatban kiemelte, hogy az utóbbi hónapok fejleményei „egészen új módon aláhúzták” a bővítés „fontosságát és jelentőségét”. Európa biztonságához elengedhetetlen az észak-atlanti együttműködés – mondta Olaf Scholz. Kiemelte: a szövetségi kormány „intenzíven” dolgozik a NATO-bővítés mihamarabbi megvalósulásáért.

Ulf Kristersson elmondta, kormánya arra számít, hogy Törökország a május 14-i parlamenti választás után járul hozzá Svédország csatlakozásához. Ismertette, hogy előző nap Stockholmban tájékoztatta a svéd nyilvánosságot a kormány azon értesüléseiről, amelyek szerint Törökország a svéd csatlakozási kérelem elfogadása előtt járul majd hozzá Finnország belépéséhez, és így nem valósítható meg a közös csatlakozásról szóló svéd-finn terv. A svéd kormány felkészül erre a helyzetre, de nem titkolja, hogy jobbnak tartaná a NATO-tagság együttes megszerzését. Ugyanakkor tiszteletben tartja, hogy minden NATO-tagnak önállóan dönt a csatlakozási kérelmekről, így „természetesen azt a tényt is tiszteletben tartjuk, hogy csak Törökország hozhat döntéseket Törökország nevében” – mondta Ulf Kristersson.

A német kancellár és a svéd miniszterelnök egyaránt kiemelte, hogy változatlan elkötelezettséggel támogatják az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát. Olaf Scholz kiemelte, különösen hálás Svédországnak azért, hogy – a legmodernebbnek számító, német gyártmányú – Leopard 2 harckocsikkal és az – ugyancsak német – IRIS-T légvédelmi rakétarendszer használatához szükséges indítóberendezésekkel is segíti Ukrajna önvédelmi képességének erősítését. Ulf Kristersson hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnöknek „fel kell ismernie, hogy nem jár sikerrel az Ukrajna elleni támadó háborújával és imperialista céljaival”.

Ismert, két ország nem ratifikálta még a NATO-csatlakozást, Törökország és Magyarország. A Fidesz hónapok óta húzza az időt, még a parlament elé sem vitték a kérdést.