„Lehet egyszerre kiállni az izraeli és a palesztin civilek mellett”

„Lehet egyszerre kiállni az izraeli és a palesztin civilek mellett”

Izraeli Merkava harckocsik Dél-Izraelben, a Gázai övezet határának térségében 2023. október 13-án (Fotó: MTI/AP/Ariel Schalit)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az elmúlt napokban a palesztin civilek és a Hamász-terroristák közti különbségeken vitatkoznak ismét világszerte, ahogy a többszörös terrortámadás, illetve a konfliktus eszkalálódása okán a szembenállást tárgyalja mindenki. Ahogy pedig Izrael erőteljesebb válaszcsapásra készült, egyre többen beszélnek ismét arról: nem szabad a civileken leverni a terroristák rémtetteit. Az izraeli hadsereg elrendelte Gáza evakuálását, tehát a csapás egyre közelebb kerül, miközben az elmúlt napokban több hír is szólt arról: a térségben élők nem jutnak vízhez és gyógyszer-utánpótláshoz.

Többen is bírálták a palesztinokkal szembeni eddigi, illetve mostani bánásmód miatt az izraeli kormányt. Yuval Noah Harari történész is arról írt a Washington Postban: Izrael meg sem próbált az elmúlt években békét kötni a palesztinokkal, ez viszont nem igazolhatja a Hamász rémtetteit. A történész Benjámin Netanjahu koalícióját kritizálta, amely szerinte nem foglalkozott a romló biztonsági helyzettel, inkább csak saját hatalmának megszilárdításával múlatta idejét. Akadnak viszont, akik nemcsak a palesztin civilek, hanem a Hamász terroristái mellett is kiállnak, egyebek mellett szabadságharcosoknak nevezve őket. Így tett például Mia Khalifa korábbi pornósztár is, ahogy több nyugati egyetem diákjai szintén kiálltak a Hamász mellett. Mindez odáig fajult, hogy péntekre Franciaországban betiltottak minden palesztinokkal kapcsolatos tüntetést. A rendőrség Párizs központjában könnygázt és vízágyút is bevetett. A tilalom ellenére több ezren gyűltek össze csütörtökön Párizsban, Lille-ben, Bordeaux-ban és más városokban. Emmanuel Macron arra szólított fel mindenkit, hogy ne szítsanak belső megosztottságot. A BBC megjegyezte, az európai kormányok attól tartanak, hogy a hasonló akciók antiszemita tendenciákat erősíthetnek. Berlinben szintén betiltották a palesztinokkal kapcsolatos tüntetéseket, hivatkozva az antiszemita kijelentések és az erőszak dicsőítésének kockázatára.

A gázaiak jogait emlegetők közt viszont vannak olyanok is, akik azt mondják: a Hamász terrortámadásai elfogadhatatlanok, küzdeni kell velük szemben, de nem szabad ennek jegyében legitimálni a palesztin civilek elleni támadásokat.

Magyarországon is betiltottak több tüntetést, pénteken például egy másnapra bejelentettet is. Az eseményt egy magánszemély jelentette be, és köthető volt a Hamász azon felhívásához, hogy a hívek mutassák ki haragjukat a világ minden pontján. A rendőrségi határozat szerint a demonstráció a közbékét, és a jelenlévők biztonságát is veszélyeztetné. Péntek reggel pedig Orbán Viktor arról posztolt a Facebook-oldalán: „Magyarországon nem lesz terrorpárti tüntetés. Megvédjük a magyar embereket!”

– Fontosnak tartom elválasztani a palesztin civilekkel és áldozatokkal való szolidaritásvállalást és a palesztin ügyet – mondta el lapunknak Szalai Máté külpolitikai szakértő, aki jelenleg Tel-Avivban tartózkodik. A Ca’Foscari Egyetem kutatója szerint külön kell értékelnünk a kétállami megoldás felkarolását a Hamász hétvégi akciójának és ideológiájának támogatásától. – A hétvége óta a kettő között elég nagy átfedés látható, az Európában szervezett demonstrációk jelentős része – legalábbis Izraelből nézve – tartalmazott olyan elemet, amely a Hamász brutalitásával való szimpátianyilvánításként is értelmezhető – fogalmazott Szalai. Sokan felvetették egyébként a héten is, hogy nem szabad a palesztin civilekkel kapcsolatos korábbi történéseket mint legitim magyarázatokat emlegetni, például a rave-fesztiválon tartózkodó fiatalok lemészárlására. A történtek sokkolták a világot, egyedül a zenei rendezvény helyszínen 260 holttestet találtak. 

Szalai Máté úgy látja, hogy az európai döntéshozók, köztük a magyar kormány is tarthat attól, hogy a palesztinok ügyét felhasználva – amit teljesen legitim és fontos ügynek tart – a Hamász melletti kiállásra kerülne sor. Az európai államok pedig nyilvánosan teljesen beálltak, ahogy ezután is be akarnak állni Izrael mögé, „ennek része a tüntetések betiltása is – még akkor is, ha egyébként diplomáciai egyeztetéseken már ennél árnyaltabb véleményeket fogalmaznak meg Izrael felé.” A hasonló, árnyaltabb vélemények kapcsán érdemes kitérni rá, hogy a héten több nemzetközi szervezet és ország is aggodalmát fejezte ki, hogy ne a palesztin civileken csattanjon az ostor. A héten életét vesztette egy ENSZ-iskola tucatnyi diákja és tanára, miközben összesen 92 a szervezet által fenntartott iskola működik Gázában.

A külpolitikai szakértő szerint a palesztin ügy és a Hamász közti különbségtétel nemcsak azért fontos, mert utóbbi tevékenysége nem járul hozzá a palesztinok életének javításához, de azért is, mert Izraellel kapcsolatban is szükség van hasonló árnyalt gondolkodásra. Látni kell a különbséget a Hamász terrorizmusának áldozatai és az izraeli társadalommal való szolidaritás, illetve az izraeli kormány gázai offenzívájának, valamint az elmúlt évtizedek hibás döntéseinek értékelése közt. Szalai úgy látja, „lehet egyszerre úgy kiállni az izraeli és palesztin civilek illetve civil áldozatok mellett úgy, hogy közben nem támogatjuk egyik fél túlkapásait sem. Ma már a konfliktust nem két népcsoport vagy két vallási csoport közötti összecsapásként érdemes látnunk, hanem különböző szervezetek, állami és nem állami szereplők közötti politikai és katonai konfliktusként, amely rengeteg áldozattal járt mindkét oldalon. Például pár hete volt csak, hogy Jeruzsálemben izraeli és palesztin nők együtt álltak ki a béke mellett, elutasítva az etnikai alapú megosztottságot.”