Oroszország a „vörös vonal” átlépésének tekintheti a NATO csapásmérő eszközeinek Ukrajnába telepítését és kénytelen lesz erre a fenyegetésre hasonló választ adni - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy keddi online nemzetközi befektetői fórumon.
Értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy miért kellett a NATO-t keleti irányba bővíteni, amikor a Nyugat és Oroszország kapcsolatai a 90-es évek közepén „csaknem szövetségesiek” voltak. Rámutatott, hogy a NATO katonai struktúrája Moszkva ismételt kérései és figyelmeztetése ellenére megközelítette az orosz határokat. Putyin szerint a lengyel és a román területen felállított MK-41-es rakétavédelmi rakétaindító állások Tomahawk csapásmérő rendszerrel is felszerelhetők. „Ez fenyegetést jelent számunkra, ez nyilvánvaló tény” - mondta.
Az orosz elnök szerint a hiperszonikus fegyver kifejlesztése kényszerű válasz volt erre. Kifejezte reményét, hogy Nyugaton a józan ész és a felelősségtudat kerekedik felül annak érdekében, hogy ne lépjék át a „vörös vonalakat” (Oroszország alapvető nemzeti érdekeinek határát). Mint mondta, ilyen lépés lehet a csapásmérő eszközök Ukrajnába telepítése. „És mi mit tegyünk? Akkor kénytelenek leszünk valami hasonlót létrehozni azzal szemben, aki bennünket fenyeget. És ezt már most meg tudjuk tenni” - mondta.
„Nem arról van szó, hogy küldünk-e csapatokat vagy nem küldünk, harcolunk-e vagy nem harcolunk. Arról van szó, hogyan építsünk ki olyan kapcsolatokat, hogy valamennyi nemzetközi szereplő számára méltányosabb, fenntarthatóbb fejlődést teremtsünk és figyelembe vegyük biztonsági érdekeiket” - hangoztatta. Putyin szerint, ha majd mindenki őszintén törekszik erre, „senki sem érez majd fenyegetést”. Ugyanakkor rámutatott, hogy a Donyec-medence szakadár köztársaságainak lakói számára folyamatos fenyegetést jelent a területük közelében zajló csapatmozgás.
Oroszország számára elfogadhatatlannak minősítette az ausztrál-brit-amerikai katonai szövetség létrehozását. Emlékeztetett rá, Moszkva egységes biztonsági rendszer megteremtésére törekszik, amely számításba venné a nemzetközi párbeszéd minden részvevőjének érdekeit. Lehetségesnek nevezte az orosz-kínai együttműködés harmadik országokra történő kiterjesztését, mert szerinte a két országnak „nagyjából egyforma” a megközelítése és az elvi hozzáállása. Támogatásáról biztosította Peking Egy övezet, egy út projektjét. Leszögezte, hogy Oroszország Kínával történő kapcsolatépítését a saját, nem pedig harmadik országok érdekei fogják vezérelni. Úgy vélekedett, hogy Peking ugyanígy viszonyul Moszkvához.
Putyin szerint Oroszország nem fél a kínai katonai potenciál növekedésétől. Megerősítette, hogy részt szándékozik venni a Kínában megrendezendő téli olimpiai játékok megnyitóján.
Azt mondta, nem döntötte el, hogy indul-e a 2024-es elnökválasztáson, hozzátéve, hogy az alkotmány értelmében ehhez joga van, ami stabilizáló hatással van az orosz belpolitikára. Helyeslően reagált Joe Biden amerikai elnök arra vonatkozó bejelentésére, hogy újraválasztatná magát egy második mandátumra. Úgy vélekedett, hogy jelentős mértékben ártana az Egyesült Államok kormányozhatóságának, ha már most megkezdődne a választási kampány.
Ugyanakkor Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Rigában, a NATO-tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásán arról beszélt, hogy nem lehet semmi biztosat mondani Oroszország szándékairól, de a katonai erő szerinte „jelentős és szokatlan, indokolatlan és megmagyarázhatatlan koncentrációja” tapasztalható az ukrán határ közelében. Kijelentette, a NATO-nak a legrosszabbra kell felkészülnie, hiszen Oroszország európai országokkal, vagy az azokkal szomszédos államokkal szemben már alkalmazott katonai erőszakot.
„Fel kell készülnünk annak lehetőségére, hogy Oroszország ismételten katonai beavatkozást hajt végre. A legjobbat kell remélnünk, de a legrosszabbra kell felkészülnünk” - fogalmazott. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország a közelmúltban megszakította diplomáciai kapcsolatait a NATO-val.
Szavai szerint a válaszlépésekre különböző lehetőségek vannak, az Ukrajnát támogató nemzetközi közösség képes súlyos gazdasági, pénzügyi és politikai szankciókat alkalmazni Moszkvával szemben.
Kijelentette: Ukrajna nagyra becsült partnere a NATO-nak, a katonai szövetség politikai és gyakorlati támogatást nyújthat az országnak. Kifejtette, a NATO képzést és katonai kiképzést biztosíthat az ukrán hadseregnek, illetve támogathatja a kapacitásbővítését. Megjegyezte: fontos különbséget tenni Ukrajna és a balti országok között, amelyek a NATO tagjaként a szövetség többi országával kölcsönös védelmi garanciákat élveznek.
(MTI)
