Putyin és Scholz is diplomáciai megoldásról beszél
Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Olaf Scholz német kancellár tárgyal a moszkvai Kremlben 2022. február 15-én. (MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Mihail Klimentyev)

Olaf Scholz német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán találkoztak Moszkvában, hogy az ukrajnai válságról tárgyaljanak. A találkozó után mindkét politikus bizakodóan nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy lehetséges-e a konfliktust diplomáciai úton megoldani. 

Készek vagyunk a tárgyalás útján haladni – fogalmazott Vlagyimir Putyin. A német közmédia tudósítása szerint mindkét politikai vezető késznek mutatkozott a párbeszédre. Olaf Scholz azt mondta: még közel sem használták ki a diplomáciai lehetőségeket, és bár a helyzet nehéz és komoly, azt nem nevezné kilátástalannak. – Minden európai ország és a NATO számára is világos, hogy a fenntartható biztonság Oroszország ellenében nem, csak Oroszországgal együtt élhető el – mondta a német kancellár. Hangsúlyozta: nekik, állam-és kormányfőknek a feladata és a kötelessége, hogy elkerüljék Európában a háborús eszkalációt.

Olaf Scholz üdvözölte, hogy Oroszország visszarendelt bizonyos katonai egységeket az ukrán határról. – Ez jó jel, és reméljük, hogy továbbiak is követik majd – fogalmazott. Hangsúlyozta a tárgyalások, ezen belül is a normandiai formátum jelentőségét, szerinte ezen a téren előrelépésre van szükség.

A német kancellár kritikusan nyilatkozott az orosz csapatösszevonásokról és az oroszországi belpolitikai fejleményekről is. Elmondása szerint nincs ésszerű oka az orosz csapatösszevonásnak, és kitért arra is: szűkebb lett a tér a civil társadalom számára Oroszországban. Hangsúlyozta azt is: elvárja, hogy a Deutsche Welle német közszolgálati adó tovább működhessen Oroszországban.

Orosz-ukrán válság: a NATO-főtitkár nyomát sem látja a feszültség csökkenésének
Magyar Hang

Orosz-ukrán válság: a NATO-főtitkár nyomát sem látja a feszültség csökkenésének

Hiába a részleges orosz csapatkivonás, szerinte a krízis fennáll.

Vlagyimir Putyin orosz elnök is kinyilvánította, hogy kész az európai biztonság kérdésében együttműködni a nyugattal. Leszögezte: készek tárgyalni, és azt is mondta: nem akarnak háborút Európában. Elmondás szerint Oroszország éppen ezért követel biztonsági garanciákat a nyugattól, ám elmondása szerint eddig nem kapott kielégítő választ az orosz követelésekre.

Putyin az Északi Áramlat 2. gázvezeték beüzemelése mellett foglalt állást, amely szerinte az energiabiztonságot erősíti meg Európában, egy környezetbarát gazdasági projekt „politikai színezet nélkül”. Az Oroszországot Németországgal összekötő gázvezeték december óta üzemkész. Putyin elmondása szerint kész arra is, hogy 2024 után Ukrajnát továbbra is tranzitországként használja az európai gázszállítások során, ha erre nyugaton igény van.

Az MTI tudósításában az is szerepel, hogy Putyin kijelentette: a Donyec-medence kérdése még mindig rendezhető a minszki megállapodások végrehajtása révén.

Putyin arra reagált, hogy az orosz parlament alsóháza kedden határozatban javasolta neki a két délkelet-ukrajnai szakadár „népköztársaság” elismerését. Kifejezte reményét, hogy Németország és Franciaország hatni fog Kijevre a minszki megállapodások végrehajtása érdekében. Putyin „népirtásnak” nevezte a Donyec-medencében zajló eseményeket. A német kancellár hangsúlyozta, hogy az ukrajnai szakadárok orosz elismerése a minszki megállapodások megsértése lenne, és „politikai katasztrófához” vezetne.