Véget érhet az afganisztáni háború?
Amerikai tengerészgyalogosok és az afgán védelmi erők csapatai egy közös kiképző és járőr misszión a közép-ázsiai ország Helmad tartományában 2017. december 25-én (Fotó: US Marine Corps/Lucas Hopkins)

Feltételes békemegállapodást ajánl az afganisztáni táliboknak az Egyesült Államok – derült ki a múlt héten. Ezt erősítette az is, hogy egy nappal korábban Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kijelentette, figyelemre méltó előrelépés történt az afganisztáni tálibokkal folytatott tárgyalásokon. Csakhogy az öröm nem tartott sokáig, néhány óra sem telt el, mire Abdul Gáni Baradar molla ultimátumot intézett Washingtonhoz, amelyben azzal fenyegetett, felhagynak a tárgyalásokkal, ha nem kapnak választ a harci cselekményeket hétnapos időszakra csökkentő javaslatukra.

Nem csak a verbális pengeváltások jelzik, hogy Trump még igen távol áll 2016-os választási ígéretének teljesítésétől, vagyis az afganisztáni háború befejezésétől. Jelenleg nagyjából 14 ezer amerikai katona állomásozik Afganisztánban, a NATO-tagállamok emellett 17 ezer katonával vállalnak szerepet a biztonság fenntartásában. Az amerikai adminisztráció célja most az, hogy 8-9 ezer főre csökkentse katonái számát az országban, vagyis egyelőre szó sincs a teljes kivonulásról.

Mindemellett a béketárgyalások körül is meglehetősen sok még a kérdőjel. Az amerikaiak lassan két éve tárgyalnak a tálibokkal, igen hullámzó eredményekkel. A kiszivárgott hírek szerint a békeegyezmény feltétele az lenne, hogy a tálibok nem segíthetik a nemzetközi terrorszervezeteket az afganisztáni kiképzések szervezésében. Cserébe viszont az amerikaiaknak már a békemegállapodás után ki kellene vonniuk 5 ezer katonájukat, a többieket pedig két éven belül kellene visszahívniuk. A megállapodás feltétele az is, hogy a konfliktusban álló feleknek részt kell venniük a belső dialógusban.

Holtpontra jutottak a tárgyalások a tálibokkal, kétséges a tervezett amerikai csapatkivonás Afganisztánból | Magyar Hang

Donald Trump azt követően mondta le a megbeszélések következő fordulóját, hogy a tálibok tizenkét emberrel, köztük egy amerikai katonával végeztek.

A kabuli kormány azonban nem volt ott azokon a tárgyalásokon, amelyeken megszövegezték ezeket a feltételeket, így mostanra egyre nyilvánvalóbb, hogy a végső szót egyértelműen az amerikaiak fogják kimondani még akkor is, ha az történetesen nem fog tetszeni a kabuli vezetésnek. Ennek az esélye pedig meglehetősen nagy, mert Washington mostanra már abba is belemenne, ha az afgán kormány és a tálibok megosztanák egymás közt a hatalmat.

Hogy a háború vége még meglehetősen messze van, arról leginkább talán a statisztikák tanúskodnak. Az ENSZ afganisztáni segítségnyújtási missziójának (UNAMA) adatai szerint az idei január most különösen sok áldozatot követelt. De az amerikai támadások intenzitása is csak nőtt: múlt év során közel 9 ezer alkalommal bombáztak tálib célpontokat, ezekben közel hatszáz civil vesztette életét. Sőt, mostanra úgy néz ki, hogy tárgyalások ide vagy oda, mind az amerikaiak, mind a tálibok inkább harci cselekményeik számának növelésével próbálnak nyomást gyakorolni egymásra – nem sok sikerrel. Így a héten az amerikaiak egyik dróntámadásának az lett az eredménye a kelet-afganisztáni Nangarhar tartományban, hogy a tálib lázadók helyett kilenc civillel végeztek. Az északi Tahár tartományban viszont az afgán hadsereg légiereje megölt hét tálibot – köztük két helyi parancsnokot.

Ha nagy nehezen sikerülne is nyélbe ütni a békemegállapodást, az sem feltétlenül kecsegtetne sok jóval abban az országban, ahol lassan már négy évtizede folyamatosan háború dúl. A szakértők arra figyelmeztetnek, egy amerikai kivonulás esetén könnyen megtörténhet, hogy összeomlik az afgán államgépezet, és a tálibok újra átveszik a hatalmat az ország felett. Ez pedig cseppet sem lenne meglepő annak fényében, hogy a tálibok harci képességei csak erősebbek lettek az elmúlt években. Sokan ezért attól félnek Afganisztánban, hogy amennyiben Trump – teljesítve választási ígéretét – belemenne egy megállapodásba a fegyveresekkel, az könnyen visszahozhatja azt a korszakot, amelyekről egyszer már azt hitték, végleg megszabadultak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/8. számában jelent meg február 21-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/8. számban? Itt megnézheti!