Minden vezetőnek tudnia kellene, hogy a közérdek elsőbbséget élvez a párt- és az egyéni érdek fölött. Ebben hittünk, ezt reméltük és akartuk a rendszerváltozáskor.
Kultúra
Miért foglalkoznak vezetőink a magyar nyelv eredetével, miért veszik elő hirtelenjében a régi, soha nem igazolt, ám számtalanszor cáfolt „érveket”?
Weegee, a bűnügyi riport legnagyobb mesterének fotói Budapestre érkeztek.
A száműzetés és az országgal indítja Camus-életműsorozatát a Jelenkor. Végignéztük, mi mindent lehetne még érdemes elővenni a francia szerzőtől.
Korábban több részben is felfújt ügynek állították be, most viszont visszavonulót fújtak.
Történelmünk egyik elfeledett epizódja az első világháborút követő gyermekmentő akciók története.
Egy könyvbemutató keretében ma délután, a budapesti Libri Könyvpalotában debütál Pethő Tibor, a lapalapító, Pethő Sándor dédunokájának a Magyar Nemzet 80 éves történetéről készített monográfiája.
Bíróság dönt a főúri gyűjtemény sorsáról, melyet a magyar állam a kommunista rezsimek törvényeire hivatkozva igyekszik magánál tartani.
Minek volt köszönhető a párt népszerűsége a rendszerváltó időkben? Mik voltak a céljaik?
Olyan legendás képregényhősök fűződnek a nevéhez, mint Pókember, Hulk, Thor vagy a Fantasztikus Négyes.
Nyolc új alkotással érkezik november 15-én az idei mustra, köztük Adina Pintilie Arany Medvét ért filmjével, a Ne érints meg!-gel.
A második részben a templomosok bukásával, koncepciós perükkel, a hozzájuk kötődő összeesküvés-elméletekkel, állítólagos kincseikkel és a Soros-párhuzammal foglalkozunk.
A látszat ellenére nem a szélsőjobbosok gondolkodásmódjának bemutatásáért érdemes elolvasni Daniel Höra regényét, a Betolakodókat.
Budapesten járt Catherine Millet francia írónő, aki nemrég azzal került be a hírekbe, hogy Catherine Deneuve-vel együtt jegyzett metoo-kritikus nyilatkozatot.
Kilencszáz éves minden idők egyik „legtitkosabb” társasága. Két cikkben bemutatjuk, hogyan látja a rend felemelkedését és bukását a történelem-tudomány.