A helység kalapácsa után nem sok jót remélhetünk a Petőfi-emlékévtől

A helység kalapácsa után nem sok jót remélhetünk a Petőfi-emlékévtől

Pillanatkép A helység kalapácsából

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A kétszáz éve született Petőfi Sándor hőskölteményét, A helység kalapácsát a magyar kultúra napjára és a Himnusz 200. születésnapjára időzítve mutatták be a Duna Televízióban. Petőfi 1844-es, szenvtelen emberek kocsmai verekedését középpontjába állító műve a maga idejében nem aratott sikert, a kor cirádás költészeti stílusának és a nemzetieskedő modorának, az egyházi emberek álszentségének kifigurázását és ezzel együtt Petőfi markáns társadalomkritikáját sokan nem nézték jó szemmel, később viszont épp gúnyos stílusgyakorlata tette közkedveltté. A helység kalapácsából 1965-ben Zsurzs Éva forgatott fekete-fehér tévéfilmet, amely klasszikus megfilmesített költemény volt.

Most a Petőfi-emlékévre készült el az MTVA megrendelésére és finanszírozásában, valamint Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor produceri felügyelete mellett az eposzparódia újabb filmes változata, amely leginkább önmaga paródiájaként értelmezhető. A zavarba ejtően kínos, „eurowestern”-ként aposztrofált alkotást is épp az a modorosság és erőltetettség jellemzi, ami miatt Petőfi művét korában kritikával illették.

Van benne chopper és amerikai rendőrautó, matyó hímzés és neonfényben úszó kocsma, western lovasba oltott betyár és wurlitzer, modoros szleng és chippendale show-val ötvözött reformkori hiphop, jakuzzi és pezsgő. Olyan, mintha Dombrovszky Linda rendezése Sergio Leone spagettiwesternjeinek, a Coen fivérek és Emir Kusturica filmjeinek világát a magyar tévéfilmes narratíva legrosszabb elemeivel ötvözné.

Ehhez társulnak Ferenczi György és a Pesti Rackák megzenésített Petőfi-szövegei, melyek önmagukban akár még élvezhetők is lennének, de ebben a környezetben ugyanolyan kényelmetlen hallgatni őket, mint azt nézni, miként gyepálja el Pindroch Csaba a helység kovácsaként a káplánt, Cserna Antalt, vagy szavalja Petőfi sorait magyar Clint Eastwoodként Szervét Tibor. Az egészben pedig az a legmegdöbbentőbb, hogy épp az ilyesfajta, úgymond modern értelmezések ellen szállnak harcba a jobboldali színházcsinálók. Ugyan erős színészgárdát válogattak össze – Zayzon Zsolt, Pindroch Csaba, Cserna Antal, Szervét Tibor, Györgyi Anna, Nagy Viktor, Hunyadkürti István, Ember Márk, Gubás Gabi –, de ők bármennyire is próbálkoznak otthonosan mozogni ebben a furcsa világban, játékuk még inkább gyengének hat.

A pozsonyi csata és az Aranybulla története után újabb vállalkozás fulladt kudarcba, innen nézve pedig nem igazán bízhatunk abban, hogy Rákay Philip Petőfi-filmje, a steampunk jelzővel illetett Most vagy soha!, vagy a még készülő Hunyady-film sok jóval kecsegtet majd.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2023/4. számában jelent meg január 27-én.