Csukás István számos meséjében állatok játszották a főszerepet, így természetes módon foglalkoztatta az írót a természet és a földi élővilág megóvása. Czerny Róbert gyermek- és környezetvédelmi szakjogász – aki számos állatvédelmi szervezettel dolgozik együtt – Csukás utolsó éveiben több természetvédelmi témájú interjút készített az íróval, amelyekből kirajzolódott Csukás zöld filozófiája. E gondolatok alapján most Cakó Ferenc közreműködésével homokanimációs film, illetve Csukás-módszernek nevezett környezetvédelmi oktatási segédanyag készül.
Csukás István és Czerny Róbert 2008-ban, Bálint Ágnes meseíró temetésén találkoztak először a Farkasréti temetőben, ahol az író beleegyezett, hogy az állatvédő szakjogász interjúkat készítsen vele arról, hogyan vélekedik az élővilág megóvásáról és a gyerekek ebben játszott szerepéről. Az elkövetkező évben több interjút is készítettek, és Csukás gondolatai megjelentek Czerny Róbert Az állatvédelem tízéves törvénye és tízparancsolata című könyvében. A következő években a kapcsolatuk fennmaradt, és időről időre beszélgettek arról, hogyan lehetne átadni a gyerekeknek a környezetvédelem jelentőségének, illetve az állatokkal való emberséges bánásmód üzenetét.
– Csukás kedvenc állata a macska volt. Gyermekkorában rengeteget figyelte a viselkedésüket, és ennek megfelelően a macska számos meséjében megjelenik, gondoljunk csak Mirr-Murra vagy Oriza-Triznyákra – mondja Czerny Róbert. – Ezért különösen fontosnak tartotta a macskák védelmét, hiszen régen általános szórakozása volt az embernek a macskák kínzása, csúzlizása, légpuskázása. Így az interjúinkban gyakran visszatért a macskákhoz, mint az embernek kiszolgáltatott és védendő állatok példájához.
A jogász Csukás utolsó születésnapja előtt, 2019 áprilisában készítette el az utolsó interjút az íróval, és ebben a beszélgetésben fejtette ki mélyebben az ő zöldfilozófiájának tekinthető gondolatait. Csukás fontosnak tartotta, hogy a gyerekekben a mesék, történetek révén testvéri szeretetet alakítsunk ki az állatok, illetve a természeti környezet iránt. Ezért vette fel Czerny Róbert a kapcsolatot Cakó Ferenc grafikussal, hogy az ő homokanimációi révén elevenedjenek meg Csukás gyerekeknek és felnőtteknek szóló gondolatai a képernyőn. A film jelenleg az előkészítési fázisnál tart. Már elkészült néhány homokgrafika, és a forgatókönyvön dolgoznak éppen.
Hogyan lehet összefoglalni Csukás környezettel és a környezeti neveléssel kapcsolatos vélekedését? Minden gondolata abból fakadt, hogy a közösség védelmet jelent a gyermek számára. Czerny Róbert szerint ez tetten érhető A legkisebb ugrifüles vagy a Pompom című mesében is. Számos hőse kirekesztődik, a perifériára kerül, majd a közösség összefogásával találja meg a boldogságát. Ez a gondolat könnyen átadható a gyerekeknek, és erre egy teljes pedagógiai módszert lehet alapozni. Csukás szerint senki sem rekeszthető ki a történeteken keresztül történő oktatásból, és így a környezet fontosságának közvetítéséből sem.
Czerny Róbert szerint a „Csukás-módszer” hiánypótló szerepet tölthet be, hiszen a vele kapcsolatban álló tanítók elmondása szerint az általános iskola alsó tagozatában nem oktatják átfogó módon a környezet védelmére a gyerekeket. Ehhez hiányoznak a megfelelő tankönyvek, illetve a megfelelő képzettségű tanítók is. A Csukás István gondolataira és történeteire alapuló módszertan viszont hídszerepet tölthetne be az iskolai oktatás és a tévében látott (Csukás-) mesék között. Ha az iskolai tananyag a tévémeséket idézi, akkor a kezdeményezők várakozása szerint a tanulók sokkal nyitottabban viszonyulnak majd az elsajátítandó tudáshoz. – Csukás neve, életműve közvetítő erő lehet a mesék és a természet védelme között – vallja Czerny Róbert.
Csukás az interjúkban elmesélte a saját gyermekkoráról, hogy „volt a szívében egy saját bolygója”, ahol együtt élt a falun megismert háziállatokkal, és a bolygó minden lakója egyenrangú volt. Nem tett különbséget ember és állat között. Az író szerint nem szabad a természeti környezet összetevőit (az élőlényeket és az élőhelyeket egyaránt) kiszolgáltatni az embernek.
– És ha valakit testvérünkként szeretünk, akkor nem is fogjuk kiszolgáltatni – idézi a jogász az írót. – A Csukás-módszer több elemében hasonlítana a zenetanításban már bevett Kodály-módszerhez. Az óvodáskortól az egyetemig építenénk fel a gyerekek és fiatalok természettel és a környezet védelmével kapcsolatos gondolkodásmódját. A módszer alapja a közösség: Csukás István gondolatait a közösségek közvetítésével igyekszünk megismertetni a gyerekekkel. Bár az író teljes életművét mi fogjuk először természetvédelmi aspektusból értelmezni, de A téli tücsök meséi című művére alapozva már készült korábban egy munkafüzet. Mi azonban Csukás teljes munkásságát fogjuk pedagógusok, közösségszervezők segítségével feldolgozni magyar és angol nyelven egyaránt.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/32. számában jelent meg augusztus 11-én.
