Nyolcvankilenc éves korában meghalt a Vízipók hangjaként Pathó István – számolt be róla a Vox Mozimagazin. A nyolcvankilenc éves színművész sokat szinkronizált, de a színpadokon is gyakran lehetett látni.
Pathó István 1935. július 25-én született Ököritófülpösön. A Mezőgazdasági Akadémián tanult, majd a debreceni Sztanyiszlavszkij Stúdióban kezdte pályáját. Láthatták a nézők a Csokonai Színházban, az egri Gárdonyi Géza Színházban, a Békéscsabai Jókai Színházban, valamint a kecskeméti Katona József Színházban szintén. A Nemzeti Színház művésze 1965-ben lett, később pedig fellépett a Pesti Magyar Színházban is.
Alig harmincéves volt, amikor a Nemzetibe szerződött, a Pesti Műsor pedig később azt írta, ekkor kezdődött az újrafelfedezések időszaka. „Én pontosan tudtam a szerződés aláírásakor, hogy mindent elölről kell kezdenem. Nem vagyok a gyors, hirtelen-látványos kiugrások embere, hanem inkább »hosszútávfutó«-alkat. Ha sikerem van – az szorgalmas, szívós, kitartó munka, önképzés gyümölcse. (...) Szeretném előrebocsátani, hogy legfőbb álmaim közé tartozik: a színházi fizetésből megélni. Ami persze, annyit is jelentene, hogy a színházi munka maximális felkészültséggel, jelenléttel és odafigyeléssel folyhatna. De ez jelenleg valóban csak álom. A különféle »vállalások« közül talán a rádiózás az igazi szívügyem. Filmezni nem szeretek különösebben, kivéve, ha olyan rendezővel dolgozhatok együtt, mint például Fábri Zoltán. Nála igazán önmagam tudok lenni, felszabadultan tudok játszani” – fogalmazott Pathó a lapnak adott, 1977. augusztusi interjújában.
A szinkronszerepeiről vált igazán ismertté. Harkányi Endrével emblematikus párost alkottak a Vízipók-csodapókban, melynek forgatókönyvírója, Dr. Kertész György szintén nemrég hunyt el. Vele készült 2019-es interjúnkat itt olvashatják. Közöltünk a Vízipók-csodapókról is egy hosszabb cikket, megszólaltatva Haui József rendezőt és Mikulás Ferenc producert.
Pathó volt a szinkronhangja a Hupikék törpikék Lustijának, a Maci Laci Bubujának és a Macskafogó bankigazgató egerének. Szinkronizált olyan klasszikus magyar rajzfilmsorozatokban, mint a Kukori és Kotkoda, a Kérem a következőt!, a Frakk, a macskák réme és a Mézga Aladár különös kalandjai. Hallhattuk továbbá A bárányok hallgatnak Lamarjaként, a Robotzsaru Dick Jones-aként vagy épp A keresztapa Amerigo Bonaserájaként.
Szerepelt számos filmben és sorozatban, többek közt a Pacsirtában, az Egri csillagokban, az Angi Verában, a Szomszédokban és a Kisvárosban. A kétezres évek második felében visszavonult, elmondása szerint 2010 után szinte be is zárkózott, nem fogadott már el rádiós- és szinkronmunkákat sem, legszívesebben pedig háromezer kötetes könyvtárának darabjait olvasgatta. A Hatoscsatornának azért 2013-ban adott még interjút, itt a legismertebb szinkronszerepe kapcsán úgy fogalmazott: „ez az én Kossuth-díjam. Ha meghallják a hangomat a gyerekek, akárkik, azt mondják, de hiszen ez a Vízipók. Nem azt mondják, ez a Rómeó meg a Hamlet.”
A műsorban felidézték az abban az évben elhunyt Vukán György alakját, a fogorvos-zeneszerző a hatvanas évek vége óta Pathó István jóbarátja volt. Róla egyébként azt mesélte, ahol csak járt, előszeretettel játszotta Gershwintől a Rhapsody in Blue-t. Így történt akkor is, amikor a fentebb már említett Fábri Zoltán filmjét, az 1967-es Utószezont bemutatták a Puskinban. „Beszélgetek minden idők legnagyobb filmrendezőjével, Fábri Zoltánnal, aki közli velem, hogy »Pisti, a következő filmben is te játszod a papot, és ne idegeskedj, mert a próbafelvétel nem miattad van, hanem hozzád válogatjuk a lányokat«, mármint az apácákat” – idézte fel Pathó, majd elmondása szerint ekkor megszólalt a zongora, az akkor még ismeretlen Vukán megint eljátszotta kedvenc művét. A színművész szégyenkezett ezen kissé, Fábri viszont megkérte, hogy mutassa be neki. Vukán onnantól kezdve kimagasló magyar filmek sorának zenészerzőjévé vált, A tanútól és a Gyula vitéz télen-nyáron-tól egészen olyanokig, mint a Gyertek el a névnapomra.
Pathó egyébként ebben az interjúban azt is mondta, a Páger Antal főszereplésével készült Utószezon léghajós jelenetét – amelyet a kritika Fellini-szerűként jellemzett, és abban Pathó Bernát atyája szállt az égbe Páger bűntudatos patikusával – sosem fogja elfelejteni, és ha semmit mást nem csinált volna az életében, már ezzel meg lenne elégedve.
Felesége a 2013-ban elhunyt színésznő, Móricz Ildikó volt, fia, ifj. Pathó István pedig ugyancsak a színpadot választotta.
