Kilencvenhét éves korában elhunyt a Vízipók-csodapók írójaként ismert Dr. Kertész György. Halálhírét fia, ifj. Kertész György jelentette be Facebook-oldalán: „Tartalmasan, szeretetben töltött 97 év után édesapánk, Dr. Kertész György ma éjjel elköszönt a földi léttől. Egészen utolsó hónapjaiig alkotott, életében többet adott, mint kért. Generációkat tanított szakmára, emberségre, a természet szeretetére.”
Kertész 1927. március 30-án született Nyíregyházán. Hidrobiológusként, az ELTE állatrendszertani tanszékének docenseként dolgozott, amikor a hetvenes években felkérték a rajzfilmsorozat történetének megírására. Szakmájában is fontosat alkotott, és részt vett számos haltenyésztési telep, továbbá a BM Bűnügyi Laboratóriumának munkájában is.
A biológussal öt éve, 2019-ben készítettünk interjút. Akkor elmondta, a felkérésben nagy szerepe volt annak, hogy ökológiát is tanított: nemcsak azt vizsgálták, melyik élőlény mit csinál, de azt is, hogy miért teszi. Korábban tanította Rockenbauer Pált, akinek kollégája volt a tévénél Domján Edit színésznő testvére, Domján Dénes. Közösen keresték meg a sorozat ötletével, majd nem sokra rá meg is jelentek nála Bálint Ágnessel. A sorozat dramaturgjával később nem volt teljesen felhőtlen a viszonya: Kertész még pert is indított a Micsoda pók ez a vízipók! című könyv miatt, miután úgy érezte, figuráit megpróbálják elvenni tőle. Végül fel kellett tüntetni az ő nevét is a kötetben.
Kertész az interjúnkban azt mondta, neki villant be, hogy miért ne lehetne egy pók a főszereplő? – Akkoriban jutottunk el oda az egyetemen, hogy igyekeztünk minimalizálni az elpusztított rovarok, lepkék számát. Addig a diákjaim előszeretettel kiáltottak fel, mikor egy különlegesebb rovarral találkoztak: „jaj, de szép, öljük meg!” Kitalálhatja, hogy ha mondjuk száz diákkal számolunk, az egyetlen terepgyakorlat alatt száz elpusztított bogarat jelent. Próbáltunk áttérni arra, hogy kipreparálás helyett inkább fényképezzünk le mindent – mesélte a biológus. Aztán arra jött rá, hogy ha lesz a vízipóknak egy ellentétpárja, a keresztespók, akkor egyszerre mutathatják be a víz alatti és afeletti élővilágot. A búvárpók életmódját is könnyebb volt így megérteni. Mindig vádolták aztán, kiről mintázta az egyes karaktereket, ő meg rendre tiltakozott, de aztán rájött, ebben mégis lehet valami.
A biológus elmondta azt is, az első két részre még nem reagált kitörő lelkesedéssel a szakmai zsűri, és úgy gondolták, a gyerekek félni fognak a szereplőktől. Kertésznek viszont meggyőződése volt, hogy ha barátságos figurákat mutatnak, akkor nem lehet baj.
Az interjúnkban szóba került továbbá, mi mindennel járt a hidrobiológiai munkája: még a későbbi japán császárral, Akihitóval is levelezett. Az utóbb lemondott uralkodó ugyanis szintén kerekesférgekkel dolgozott, mint ő. – Csak nem tudtam elolvasni a dolgozatait, amiket azokkal a csodálatos betűkkel írt. Még selyemre festett képeket is küldött, amik sajnos azóta mind odavesztek – mesélte Kertész György.
