Február elsejével új kulturális államtitkár áll munkába Csák János 2022-ben létrehozott Kulturális és Innovációs Minisztériumában. Hoppál Péter távozik a kulturális államtitkári tisztségből, utóda Závogyán Magdolna közönségszervező, a Nemzeti Művelődési Intézet igazgatója.
Ne szégyellje magát senki azért, hogy életében nem hallott még Závogyán Magdolnáról, a február elején hivatalba lépett új kulturális államtitkárról. Nem benne van a hiba. Bár Závogyán Magdolna 2015 és 2018 között kulturális helyettes államtitkár volt, többnyire a háttérben maradt, vagy ha olykor nem is maradt ott, ember legyen a talpán, aki a helyettes államtitkárokat névről vagy arcról képes felismerni. Závogyán Magdolna viszont átveszi a kulturális ügyek irányítását; illendő tehát valamelyest megismerkedni vele.
Nyilvános életrajza szerint 1999-ben végzett művelődésszervezőként Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, ehhez 2003-ban, a Debreceni Egyetemen művelődési és felnőttképzési menedzser képesítést is szerzett. Fiatal éveiről annyit tudunk még, hogy 1994-1998 között Kondoroson önkormányzati képviselő volt. A leendő államtitkár kiváló virágkötő, dáliatermesztő, kosárfonó mester, népi kismesterség szakoktató, középiskolás korától (Gyulán és Szarvason járt gimnáziumba) közösségi programokat szervezett, ahogy arra 2015-ben, helyettes államtitkári kinevezésekor a Magyar Narancs és a Kapu némi lekezelő malíciával felhívta olvasói figyelmét.
Závogyán Magdolna 2012-ben avanzsált a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal kulturális referensi posztjáról a 100 milliós adósságot felhalmozott, 230 milliós költségvetésből gazdálkodó Magyar Művelődési Intézet élére. Az MMI – amely hamarosan felvette a Nemzeti Művelődési Intézet nevet – vezetői posztjának elnyerése közösségfejlesztői, közművelődési pályájának csúcsát jelentette, hiszen régóta a terepen gyakorolta a művelődésszervezői feladatokat. (A kilencvenes évek elejétől-közepétől irányította a Kondorosi Faluszépítő Baráti Társaság, a Kondorosi Szlovák-Magyar Táj- és Alkotóház, illetve a Kondorosi Teleház (modern multimédia-eszközökkel felszerelt központ) munkáját.) Az új főigazgató nagy lelkesedéssel vágott bele a közművelődési rendszer átszabásába, korszerűsítésébe. Olyan intézetet akart létrehozni, amely képes „hatékonyan segíteni a közösségi művelődés helyi társadalomfejlesztő tevékenységeit, az ország minden olyan településén, ahol erre megvan az ott élők igénye” – fogalmazta meg szakmai hitvallását hivatalba lépése után nem sokkal a II. Beke Pál konferenciához intézett üzenetében. (A konferencia névadója, Beke Pál – 1943-2009 – híres népművelő, Závogyán Magdolna mentora volt.)
Kétségtelen, hogy munkáját a statisztikai adatok alapján figyelemreméltó sikerek kísérték, amihez hozzájárulhatott, hogy az állam jelentősen megemelte az intézmény költségvetését: 2013-ban 1,2 milliárd forintból, tavaly már közel 2 milliárdból gazdálkodhattak.
2019-es, a megtett utat értékelő beszédéből tudjuk, hogy az induláskor, 2012-ben „több mint 2000 településen már nem csak művelődési ház nem volt, hanem szakember sem volt a területen”. Jóval több konkrétumról számolt be a 2022. júniusi Klebelsberg-konferencián elhangzott felszólalásában. Eszerint: 2020-ban már a települések 99 százalékában működött közművelődési intézmény és közösségi színtér. „Az ellátatlan, közösségi színtérrel és intézménnyel nem rendelkező települések száma 31 százalékról 1 százalékra csökkent az elmúlt 10 évben. A színtérrel rendelkező települések száma 52 százalékkal nőtt.” Az eredmények között említette, hogy 2021 novemberében már csupán 193 településen (ebből 139 száz fő alatti) nem dolgozik közművelődési szakember. Kérdés persze, hogy az újraépített közművelődési rendszer mennyire hatékony a hétköznapokban. A konferencián erre is kaphattunk, igaz indirekt feleletet. A fejlesztések ellenére az ifjúsági és a nyugdíjas klubok, körök, szakkörök tagsága 2011 óta kisebb-nagyobb ingadozással máig folyamatosan csökken. Míg 2011-ben az ifjúsági körök taglétszáma 600 ezer fölött volt, addig ez 2020-ra nagyjából a felére apadt. Ugyanez mondható el a nyugdíjasokról is.
Három évi munka után, 2015-ben Závogyán Magdolnát helyettes kulturális államtitkárrá nevezték ki. Elődje, Cseri Miklós (korábban hosszú éveken át a szentendrei Skanzen főigazgatója) állítólag az államtitkárral, Hoppál Péterrel való súrlódásai miatt kényszerült távozásra. Vári György újságíró akkori információi szerint Závogyán Magdolna támogatója „a közművelődés ügye iránt elkötelezett” Halász János egykori kulturális államtitkár volt.
„Kell-e ez nekem, kell-e ez nekünk” – tette fel a kérdést a kinevezéséről értesülő Závogyán Magdolna. Egy későbbi beszámolójában így indokolta aggodalmait: „Féltem, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet életében olyan rövid idő telt el 2012-től, hogy ha nem tud a szakma összefogni operatív szinten, a Nemzeti Művelődési Intézet szintjén, akkor ez a fajta perspektíva, hogy 10 évet adtunk magunknak, nem lesz. Így utólag azt tudom mondani, hogy ha nincs az a három év, amit az államigazgatásban a közművelődési terület megtett, nem itt tartanánk.”
Helyettes államtitkári működésének legfontosabb pillanata a közművelődéssel kapcsolatos, 2018-ban életbe lépett törvényi, rendeleti változások voltak. Ami szintén érdekes: hivatali ideje alatt került az NMI a Lakiteleki Népfőiskolai Alapítvány tulajdonába. Közben Závogyán Magdolna is visszatért az intézet élére. 2018-ban ugyanis, a választások után felálló új Orbán-adminisztrációban nem számítottak tovább a munkájára, elbocsátását a miniszterelnöki határozatban, mint a HVG kiszúrta, furcsa módon úgy indokolták, hogy „kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik összeférhetetlenségének megállapításával.” Hogy miért volt összeférhetetlen, az máig nem derült ki. Závogyán Magdolna más jellegű összeférhetetlenségével viszont találkozhatunk a közelmúltból. A Petőfi-bicentenárium alkalmából pályázatokat kiíró Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium tagjai között ott találhatjuk a leendő államtitkárt. A nyertesek közt pedig a Lakiteleki Népfőiskola Alapítványt, amely A költő visszatér című Kárpát-medencei programsorozat megvalósítására 90 milliót kapott az NKA-tól.
Közben az NMI új épületbe költözött, amelynek a Népszava 2021-es közlése szerint Kiss-Rigó László szeged–csanádi katolikus püspök a tulajdonosa, ugyanakkor kiemelt beruházásként állami támogatással készült el.
Ha az államtitkárnak köszönhetően a közművelődés fejlesztése új lendületet kap, annak csak örülni lehet. Arról ugyanakkor, hogy mit gondol a kulturális élet többi területéről, nem tudunk semmit. Mint ahogy azt sem, miért kellett néhány hónap után távoznia Hoppál Péternek, és utódként miért éppen Závogyán Magdolnára esett a választás? Kiemelkedő szerepet kap-e a közművelődés, vagy vele egy érdekcsoport nyer képviseletet, netán a lakitelekiek pozíciója erősödött meg?
