Csak nem újabb földekre, vadászházakra, erdőre van szükség a NER-lovagok számára?

Fotó: Dévényi István

Az elmúlt időszak egyik sokkoló híre volt, hogy közszférából elbocsátott alkalmazottak között aránytalanul sok az agrártárca környezet- és természetvédelmi területének korábbi munkatársa. Ráadásul az érintettek embertelen módon, az ügyfélkapujukon keresztül tudták meg, hogy nincs már szükség a munkájukra; többen úgy tudják, hogy a listán szereplő neveket „felülről” küldték. Nagyjából a munkatársak felétől, régóta ott dolgozó, szakmájukhoz értő emberektől váltak meg, ezzel a természetvédelem elvesztette a központi irányítását

Sajtótájékoztatóján Schmuck Erzsébet, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának LMP-s elnöke elmondta, hogy a kirúgási hullám az alaptörvényben biztosított emberi méltóságot és az egészséges környezethez való jogot is sérti. Sem Schmuck Erzsébet, sem Kepli Lajos, a Jobbik környezetpolitikusa nem kapott érdemi választ azonnali kérdésére az Országgyűlésben, sem a kirúgásokkal, sem a nemzeti parkok jövőjével kapcsolatban. Olyan hírek terjednek ugyanis, hogy a létszámcsökkentés a nemzeti parkokat is eléri, nemrégen elküldték azokat a közmunkásokat a parkokból, akik az állatok ellátásában vagy a területek rendbetételében segítettek, megváltak a szerződéses munkatársak többségétől is, valamint arról is terjednek hírek, hogy nemzeti parkokat akarnak összevonni. (A Agrárminisztérium később azt közölte, hogy a létszám meghatározása során arra törekedtek, hogy a természetvédelem területén is a minisztériumi bürokrácia csökkenjen, ezért a természetvédelemmel foglalkozó területi szerveknél, így a nemzeti park igazgatóságoknál sem történt létszámcsökkentés.)

A brazil trollface - Magyar Hang

Eljött a pillanat, amikor a trollkurzus már nemcsak az egyéni szabadságjogokat és a békét fenyegeti, hanem az esőerdőket, s ezáltal a Föld ökoszisztémáját.

Valaha a környezetvédelmi szaktárcánál négyszáz közalkalmazott végezte az irányítási, jogalkotási feladatokat, a mostani lépéssel a létszám nagyjából hetvenre csökkent. Mindez történik akkor, amikor naponta érezzük a globális éghajlatváltozás hatásait, a Kormányközi Éghajlatváltozási Testület borúlátó jelentése a hetekben jelent meg, a WWF az élővilág soha nem látott pusztulásáról beszél. Vajon hogyan lehet ennyi szakemberrel biztosítani a Nemzeti fenntartható fejlődési keretstratégia, illetve a Nemzeti környezetvédelmi program teljesítését, hogyan lehet biztosítani az alaptörvényben rögzített környezeti és egészségügyi célokat, a természeti erőforrások védelmét, az uniós kötelezettségeket?

A természet és környezetvédelem területén történt elbocsátásokat több általam megkérdezett természetvédelmi szakember és civil szervezeti szakértő is az ágazat alattomos módszerekkel történő tudatos tönkretételének nevezi. A kirúgások hírére különböző szakértők és szervezetek is megmozdultak. A WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Magyar Madártani Egyesület Nagy István agrárminiszterhez írt tiltakozó nyílt levelét összesen 85 zöld- és természetvédő szervezet írta alá, amelyben kifogásolják a nagyarányú elbocsátást. Az Országos Környezetvédelmi Tanács is foglalkozik a kérdéssel, a jövő nemzedékek szószólója, Bándi Gyula jogászprofesszor is napirendre veszi a kérdést, Jávor Benedek uniós parlamenti képviselő pedig az Európai Bizottsághoz fordul.

Ennyit ér a magyar miniszterelnök - Magyar Hang

Nem focistadion az, hanem lovasközpont, jó sok betonból – Szilvásváradon jártunk.

Az Orbán-kormányok idején megszűnt az önálló minisztérium, a szakhatóságokat a kormányhivatalok alá gyűrték, szakmai háttérintézményeket számoltak fel, kiemelt beruházásokról szóló és egyéb jogszabályok biztosították, hogy azt és oda lehessen építeni, amit és ahová a köznyelvben csak NER-lovagoknak nevezett kormányközeli emberek akartak. Mit látunk ma? Múzeumokkal beépített közparkokat, indokolatlan favágásokat, az állami termőföld baráti kezekbe való átjátszását, a jogszabályok gyengítését, lovardának csúfolt betonteknőt Szilvásváradon, oligarchák nyomulását a Balaton környékén. Az alaptörvényben rögzített elvekre is fütyül az Orbán-kormány, például a visszalépés tilalmára, ami azt jelenti, hogy a jogszabályokkal már elért védelmi szinttől a jogalkotó nem léphet vissza. Márpedig a szakemberek eltávolításával éppen ez történik.

A nemzeti parkok a természet templomai, feladatuk a védendő értékek felmérése, tudományos feldolgozása, őrzése, az ismeretterjesztés, az oktatás és a látogatók fogadása. Az utóbbi években azonban elsősorban a bevételt hozó beruházások valósultak meg. A védett területekkel kapcsolatban az volt a legsúlyosabb elképzelés, hogy a nemzeti parki földek is kerüljenek át a Földalap kezelésébe, ezt csak az Alkotmánybíróság akadályozta meg.

Vajon milyen cél lappang a környezet és a természetvédelem ilyen irányú gyengítése, lerontása mögött? Csak arról van szó, hogy hozzá nem értő politikusok döntenek bármiről, aminek nem látják be a következményeit? Vagy újabb földterületekre, vadászházakra, erdőre, üdülőterületekre van szükség az éhes NER-lovagok számára? Vagy csak a jogszabályokra és a környezet védelmére hivatkozó szakértők és civilek vannak útban?

Hamuvá vált Paradicsom - Magyar Hang

Jó lesz megszoknunk a gondolatot: bármikor bármi megtörténhet. Hiába a rengeteg pénz, a biztonságosnak vélt autó, vagy éppen az embertársak fölött megszerzett és korlátlannak tűnő hatalom.

Az viszont biztos, ha valamit a természetben lerombolunk, azt nem lehet újraépíteni, a kihaló fajok, az elpusztított élőhelyek végleg eltűnnek, az aszályos Kárpát-medencében az oligarchák földjére sem esik majd az eső. A hazai környezet- és természetvédelem folyamatait egy több évtizedekig a természetvédelemben dolgozó szakember szemléletesen úgy fogalmazta meg, hogy a NER tagjai is azon az ágon ülnek, amelyet most fűrészelnek.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 27. számában jelent meg, 2018. november 16-án. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 27. számban? Itt megnézheti!