Október 1-jétől senki nem léphet be a köznevelési intézményekbe az ott dolgozókon, az oda járó gyerekeken, valamint bizonyos esetekben a tanulót kísérő nagykorú személyen kívül. A szabályozás első ránézésre a járvány megfékezése szempontjából indokoltnak tűnik. A valóságban azonban rendkívül súlyos következménye van, mégpedig a sportcsapatokra, sportegyesületekre vonatkozóan. Ez ugyanis azt jelenti, hogy nem lehet edzéseket és mérkőzéseket sem rendezni az intézményekben, márpedig a klubok korosztályos csapatai szinte kivétel nélkül iskolákban edzenek. Egy-egy városi sportcsarnok képtelen helyet biztosítani a helyi kézi-, kosár- és röplabdacsapatnak, hiszen egy klubnak a felnőtteken kívül van legalább négy korosztályos csapata is – a kisiskolásoktól egészen a juniorokig.
A sportcsapatok iskolából történő kitiltásával egy időben egyébként arról is értesítést kapott számos szülő, hogy gyermekének a hideg idő beköszöntével csomagoljon testnevelésórára melegítőalsót és pulóvert, a tornaórákat ugyanis igyekeznek a szabadban megtartani, ahogyan a tanév kezdete óta is ez a prioritás. Az iskolások tehát nem használják a tornatermet. A kluboknál sportoló gyerekek eddig is csak iskolaidőn kívül edzettek a termekben, vagyis nem találkozhattak az odajáró tanulókkal. Annak az esélye tehát, hogy ők hozzák be a fertőzést az intézménybe, szinte minimális volt.
Csakhogy lássák, mennyire abszurd a helyzet: a hatályos jogszabályok és a sportági szövetségek is engedik az utánpótlás-bajnokságok megrendezését. Magyarul, meccs van, de edzeni nem lehet. A tornatermek október 1-jétől üresen konganak, az iskolák szinte egyetlen, több millió forintos bevételi forrásuktól esnek el a terembérletek felmondásával. Az edzések hiánya miatt a fiatal sportolók nem fejlődnek, pedig sok gyerek abba az iskolába jár, ahol eddig délutánonként kosarazott, kézilabdázott. Meccset akkor szerveznek nekik, ha találnak egy sportcsarnokot, ahova beengedik őket.
Orbán Viktor többször büszkén beszélt arról, hogy sportnemzet vagyunk, ezért van szükségünk még több stadionra, sportcsarnokra. Ha nem történik azonnali változtatás, ez a generáció akár el is veszhet az élsport számára. A teremsportágakban ugyanis 8 hónapja, a vírus első hullámának kezdete óta nem folyik rendes edzésmunka, a bajnokságok is csak mostanában indultak újra. Március óta tömegesen morzsolódnak le a csapatoktól a versengést, edzéshelyszínt, motivációjukat vesztő fiatalok.
Miniszterelnök úr, ön ezt bizonyára nem így akarta! A jogalkotó vélhetően nem gondolta át pontosan, hogy a rendeletnek milyen súlyos következményei lehetnek. A hibát kijavítani még nem késő, de mindenképpen sürgető. Különben sportnemzetünk legfeljebb futballnemzetre csökevényesedik. Hiszen a stadionokat, szabadtéri focipályákat ez a korlát sem érinti. Mindenki másnak viszont a húsába vág.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/41 számában jelent meg október 9-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/41. számban? Itt megnézheti!
