„A játékosok focizzanak, ne kényszerítsék őket politizálásra”

„A játékosok focizzanak, ne kényszerítsék őket politizálásra”

A 2022-es katari labdarúgó-világbajnokságot hirdető felirat a katari főváros, Doha tengerparti sétányán (Fotó: MTI/AP/Haszan Ammar)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Futballünnep a kizsákmányolás árnyékában: indul a 22. labdarúgó-világbajnokság. Jürgen Klopp szerint nem a futballistáktól kell elvárni, hogy tiltakozzanak a katari vb miatt.

A játékosok focizzanak, ne gyakoroljanak rájuk nyomást, és ne kényszerítsék őket politizálásra! – röviden összefoglalva erről beszélt egy minapi sajtótájékoztatón Jürgen Klopp, a Liverpool német trénere a november 20-án Katar Ecuador elleni mérkőzésével elkezdődő labdarúgó-világbajnokság kapcsán. Pedig ő korántsem számít a katari torna legnagyobb rajongójának – sem a szokatlan téli időzítés, sem a házigazda országban tapasztalható emberi jogok megsértése és a stadionokat építő vendégmunkásokkal szembeni kegyetlen bánásmód miatt. Saját bevallása szerint is legfeljebb csak a tévéből néz majd bele a meccsekbe. Klopp ennek ellenére úgy véli, álságos a világ közvéleményének azt várnia a focistáktól, hogy álljanak bele a pályán a tiltakozásba. A német sztáredző különösen azért tartja képmutatónak ez a hozzáállást, mert a sportdiplomáciának, politikusoknak volt 12 évük, hogy megváltoztassák a döntést a világbajnokság helyszínéről, vagy nyomást gyakoroljanak arra.

Klopp a sajtót sem hagyta ki a felelősök közül, úgy véli, a média nem ütötte elég hangosan az asztalt, hogy 2010-ben Zürichben ne Oroszországot és Katart válasszák házigazdának a 2018-as és 2022-es világbajnokságra. „Ez egy torna, amit ott rendeznek, és mindannyian hagytuk, hogy ez megtörténjen, mert 12 évvel ezelőtt senki nem csinált semmit. Most már nem változtathatunk rajta. (…) És (az újságírók) ne hozzák például Gareth Southgate-et állandóan olyan helyzetbe, hogy a visszásságokról beszélnie kelljen. Ő nem politikus, hanem Anglia szövetségi kapitánya. Hadd tegye azt, ami a dolga” – nyilatkozta érzelmeit sem leplezve a német tréner.

Az AP és a Sky Sport 12 éve a zürichi szavazáson jelenlévő riportere, Rob Harris azt gondolja, Kloppnak teljes mértékben igaza van. A szakíró szerint akkor még senki sem foglalkozott az emberi jogokkal, csak azt követően fordult rá a sajtó is, amikor az országot megválasztották a 2022-es vb helyszínének. „Az a bizonyos 2010-es zürichi szavazás ugyanakkor megváltoztatta a sport világát abban a tekintetben, hogy azt követően a leendő házigazdák nagyobb ellenőrzés alá kerüljenek” – véli Harris.

Ha kifejezetten a sport oldaláról nézzük, a labdarúgó-világbajnokságok 1930-tól íródó története során most először fordul elő, hogy a tornát nem két szezon között nyáron, hanem az aktuális szezon közepén, télen – november 20. és december 18. között – rendezik majd meg. A világ futballjának teljes menetrendjét át kellett írni, és a vébéhez igazítani, ezért értek véget a bajnokságok őszi szakaszai, így a magyar is, november közepe előtt. David Beckham, a Manchester United és a Real Madrid korábbi kiválósága, a Miami jelenlegi klubtulajdonosa – aki kapott hideget-meleget azért, mert elvállalta a katari vb tiszteletbeli nagykövete címet – ugyanakkor tudott mondani pozitívumot is a téli időpontról: eddig a szezon vége miatt mindig kizsigerelve, holtfáradtan érkeztek a játékosok a világbajnokságra, most azonban a szezon közepén felpörögve, teljesítményük csúcsán mutathatják meg a világ focirajongóinak, mit tudnak. Beckham szerint ez jót tesz a labdarúgásnak, hiszen jobb teljesítményeket láthatunk majd a vébén, mint máskor.

Ami a csoportküzdelmeket illeti, akad azért néhány akár politikailag is izgalmas összecsapás. Leginkább talán a B jelű kvartettben várnak ránk pikáns párharcok, amelyek közül a legérdekesebbnek az Irán–Egyesült Államok-mérkőzés ígérkezik november 29-én. Aki esetleg emlékszik rá, a két együttes egyetlen tétmérkőzését a ’98- as franciaországi vb-n játszotta. A tornán Iránnak nem sok babér termett, de igazi nagy skalpként 2–1-re azért megverték Amerikát. A csoport másik izgalmas találkozója lehet a házi brit összecsapás Anglia és Wales között.

Ugyancsak érdekes kérdés lesz, hogy a lengyel fenoménnak, Robert Lewandowskinak vajon sikerül-e válogatott szinten is elérnie komolyabb eredményt. A lecke fel van adva a lengyeleknek, akiknek 1986 óta három vébén (2002, 2006 és 2018) sem sikerült továbbjutniuk a csoportból. Négy éve Oroszországban a kvartettjük utolsó helyén végeztek, ezúttal Argentína, Mexikó és Szaúd-Arábia ellen mutathatják meg, mire képesek. A címvédő franciáknak sem lesz egyszerű dolguk, hiszen Dánia, Tunézia és Ausztrália nem feltétlenül könnyű ellenfél, ráadásul a galloknak egy mumust is le kell győzniük: az 1998-ban megnyert hazai tornát követően a dél-koreai–japán közös rendezésű, 2002-es világbajnokságon szégyenszemre a csoportjukból sem sikerült továbblépniük, így most semmiképp sem szeretnének e sorsra jutni.

Ha a FIFA aktuális világranglistáját nézzük, akkor az azt vezető Brazíliának sem lesz sétagalopp a csoport. Ellenfele Szerbia, Svájc és Kamerun lesz, talán ez tűnik a katari torna legkeményebb csoportjának. A második helyen rangsorolt Belgiumnak sem feltétlenül lesz könnyű dolga, bár Horvátország, Marokkó és Kanada legyűrése elsőre nem tűnik olyan nehéznek. Belgiumon azonban nagy a nyomás: hosszú évek óta amolyan titkos favoritként tartják őket számon minden nemzetközi kiírásban, ám döntőbe jutniuk ez idáig még egyszer sem sikerült. Portugáliának sem lesz feltétlenül egyszerű megszereznie a csoportelsőséget, hiába van egy ki tudja, hányadik virágzását élő Cristiano Ronaldója; ellenfeleik, Uruguay, Dél-Korea és Ghána – egyik sem ígérkezik könnyű ellenfélnek. Európai szemmel a E csoport bizonyul kifejezetten izgalmasnak, hiszen két, nagyjából azonos erősségű csapat, Németország és Spanyolország feszül majd egymásnak, de Japán és Costa Rica sem statisztaszerepre készül. Utóbbi ugyan négy éve nem jutott tovább a csoportjából, de 2014-ben a legjobb nyolc közé verekedte magát, ahol Hollandia tudta megállítani büntetőpárbajban.

Ez a torna lesz az utolsó, amelyen 32 csapat vesz részt, 1998 után ugyanis újra növelni fogják a létszámot, és a 2026-os kanadai–amerikai–mexikói közös rendezésű világbajnokságon már 48 csapat szerepel majd. A jelenlegi kiírásban összesen 64 mérkőzést játszanak, míg 4 év múlva ez a szám már 80 lesz. Az új rendszerben 16 darab 3 fős csoportban zajlanak majd a küzdelmek, ahonnan a csoportok első és második helyezettjei jutnak be a legjobb 32-be, a kieséses szakaszba. A lebonyolítás nem jelent majd többletterhelést, a döntősök ugyanúgy 7 mérkőzést játszanak majd, mint most.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy Európa aránytalanul kis mértékben részesül a bővítésből: hiába emelik 16 csapattal a világbajnokság létszámát, a messze legerősebbnek számító UEFA csupán csak 3 kvótával kap többet a jelenlegi 13-nál. Közben Ázsia plusz 4, Afrika 5, Észak- és Közép-Amerika 3, Dél-Amerika 2, míg Óceánia is kap egy biztos helyet a 48-ban. Az új felosztás így 16–8–9–6–6–1 lesz. Külön érdekes, hogy Dél-Amerika tíz országából hat biztos vébérésztvevő lesz. Az európai „diszkriminációt” jól mutatja, hogy a FIFA jelenlegi világranglistájának első 20 helyezettjéből 12 európai, 4 dél-amerikai, két észak-amerikai, egy ázsiai és egy afrikai csapat van.

A kvóták miatt egyre többen vetik fel, hogy akár nehezebb lehet megnyerni egy 24 csapatos Európa-bajnokságot, mint egy 48-as vb-t. Arról nem beszélve, hogy ez el is idegenítheti az öreg kontinens szurkolóit a világbajnokságoktól, mondván, hogy miközben erős, patinás válogatottak (lásd a regnáló Európa-bajnok Olaszország) nem jutnak ki, addig sokkal gyengébb csapatok egyéb kontinensekről részt vehetnek a tornán.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/47. számában jelent meg november 18-án.

 

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.