Az eredeti tervek szerint július 24-én vette volna kezdetét a tokiói olimpia, a koronavírus-járvány miatt azonban 2021. július 23-ig várni kell a láng fellobbanására. A második világháború idején két nyári és két téli olimpiát töröltek a programból, de először fordult elő az újkori olimpiák történetében, hogy egy játékot elhalasztottak. Igaz, a jelenlegi helyzet alapján könnyen előfordulhat, hogy a tokiói játék is ezek sorsára jut, a helyi szervezők legalábbis egyre kevésbé bíznak benne, hogy 2021 nyarán biztonságosan elindulhat a világ legnagyobb sporteseménye.
A japán fővárost a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2013-as, Buenos Aires-i ülésén választották ki. Tokió Isztambult és Madridot előzte meg meggyőző fölénnyel (Róma már korábban visszavonta jelentkezését). A japán szervezők minden idők egyik legzöldebb olimpiáját ígérték. A „Be better, together” (Legyen jobb, együtt) mottó jegyében karbonsemlegességre törekvő eseményen az olimpiai falut helyi forrásból származó faanyagból építették, a tervek szerint a járműveket elektromosság és hidrogén hajtja, az áramot megújuló források biztosítják, az eseményeken használt eszközök 99 százalékát újrahasznosítják majd, és még az érmek is újrahasznosított anyagból készülnek. Egy évig azonban még biztosan nem adhatják át azokat.
A járvány miatt már idén január végén felmerült, hogy amennyiben a vírus kijut Kínából, felboríthatja az olimpiai készülődést. Egy hónap múlva már Schmitt Pál is lehetségesnek tartotta a játékok halasztását, a NOB azonban védte az eredeti tervet. Thomas Bach, a NOB elnöke sokáig rendkívül optimistán nyilatkozott. – Elkötelezettek vagyunk a nyári játékok sikere mellett, minden a tervek szerint halad – fogalmazott nemrég egy konferencián japán újságírók kérdésére. A Forbes rámutatott, az elkötelezettség 1,5 milliárd dolláros szponzori bevételt is jelent egyben, amelyet az esemény elhalasztása, vagy törlése veszélybe sodorna. Nem beszélve a reklámköltségekről.
Március közepén már a japán szervezők közül is többen kételkedtek a rendezésben. Ám a tervek még akkor sem módosultak, amikor kiderült, Tasima Kozo, a Japán Olimpiai Bizottság (JOC) alelnöke is megfertőződött. Később két jelentős olimpiai múlttal rendelkező ország, Kanada és Ausztrália is bejelentette, hogy nem küld sportolókat a tokiói nyári játékokra, ha nem halasztják el a tornát egy későbbi időpontra.
Ekkor már az addig felettébb optimista japán miniszterelnök sem utasította el a halasztást. – A mostani körülmények között nehéz kitartani a játékok mellett, döntenünk kell majd a halasztásról, mert a sportolók egészsége a legfontosabb – fogalmazott Abe Sinzó. Talán ez is befolyásolta a NOB igazgatótanácsát is, akik márciusi rendkívüli ülésük után jelezték: több lehetséges forgatókönyvet is kidolgoznak, melyek érinthetik a játékok kezdési időpontját is. Abe Sinzó és Thomas Bach végül március 24-én egyeztek meg az olimpia halasztásáról. Az új kezdési időpont 2021. július 23-a lett.
A halasztás nagy csapás volt szervezőknek, a számítások szerint a döntés közel 6 milliárd dolláros veszteséget jelent. És ha anyagiakban mérve nem is, minden más tekintetben a sportolók még rosszabbul jártak, a percre pontosan kiszámított felkészülésük miatt már egy napos csúszás is felborítja a menetrendjüket, az egy év nehezen belátható következményekkel járhat. Máris több sportoló jelentette be, hogy nem várja meg a jövő nyarat, abbahagyja a versenyzést. A halasztással ráadásul az amúgy sem túl szellős sportnaptár még zsúfoltabbá válik, a következő olimpiáig tartó három évben komoly változásokra lehet számítani.
Már amennyiben valóban megrendezik a nyári játékokat jövőre. Tudósok már áprilisban arról beszéltek, hogy széles körben elérhető vakcina nélkül biztonságosan nem lehet lebonyolítani az eseményt. Nem elég ugyanis, hogy Japán fertőzésmentes területté váljék addigra, az olimpiára utazó szurkolók mindegyikének egészségesnek kell lennie. Mivel az esemény több millió embert mozgatna meg a teljes védettséghez arra lenne szükség, hogy a védőoltás a világ minden pontján kellő számban rendelkezésre álljon. Ez még akkor is erősen kérdéses, ha 2021 elejére elkészül a megfelelő vakcina.
Ha a halasztás csapás, a teljes törlés hatásait nehéz felmérni. A szervezők számításai szerint amennyiben elmaradna az olimpia, az több mint 40 milliárd dollárjába (12000 milliárd forint) kerülne az országnak. Márpedig ahogy telik az idő, egyre reálisabb forgatókönyvnek tűnik a törlés. Ivata Kentaro, a Kobe Egyetem professzora három hónapja is szkeptikus volt, és véleménye azóta sem változott, a napokban arról írt, hogy nem reális a 2021-es olimpia. Ronald Waldman, a George Washington Egyetem professzora is csatlakozott japán kollégájához, annyi kiegészítéssel, hogy a hagyományos értelemben vett játékokat lesz lehetetlen megrendezni, egy járványügyi szempontokat szem előtt tartó olimpia pedig már csak nevében emlékeztetne mindarra, amit a sportolók és a drukkerek megszoktak. – Ha a normális olimpia és a törlés között kell választani, akkor egyértelmű, hogy az esemény elmarad – fogalmazott Amir Attaran, az Ottawai Egyetem epidemiológusa.
Erre utal az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben kiadott közleménye is, amely szerint a járványt 2021 első hónapjaiban még biztosan nem sikerül megállítani. Krutika Kuppalli, a Johns Hopkins egészségügyi központjának orvosa hangsúlyozta, léteznek lehetséges forgatókönyvek, ezek közül azonban egyik sem tetszene a közönségnek. A járványügyi szempontból is biztonságos játékok ezek alapján úgy néznének ki, hogy a sporteseményeket zárt kapuk előtt rendeznék meg, a sportolók nem találkozhatnának egymással, állandó megfigyelés alatt állnának, és el lennének zárva a külvilágtól. És még ez sem zárná ki a szakemberek szerint egy járványgóc kialakulását.
Tovább pedig már nem lehetne halasztani az olimpiát, hiszen 2022 elején, vagyis fél évvel a tokiói játékok után rendezik a pekingi téli olimpiát, ez pedig a NOB álláspontja szerint lehetetlenné teszi az újabb csúszás. Igaz, egyes tudósok szerint a pekingi játékok megrendezése is erősen kérdéses a járvány miatt.
