A Ferencváros hagyományaival ellentétes a rendszer kirakatcsapatának státusza, az orosz birodalomnak való hajbókolásról nem is beszélve. Szépen csillognak a trófeák, de a tiszta versengésben elért győzelem a legédesebb.
LCs
Magyar Péter egyelőre eltántoríthatatlanul, lépésről-lépésre halad a célja felé.
A Magyar Pétert az országjárásán lelkesen hallgató sokaság, a felmérésekben jelzett támogatás fricska az ellenfeleknek, a minden új szereplőt fanyalgással fogadó megmondóembereknek, de még nem maga az Orbán-rendszert kihívó, pláne nem leváltó alternatíva.
Különös érzés foghat el bennünket, ha a hazai viszonyok ismeretében figyeljük a miniszterelnöknek a múlt heti, úgynevezett CPAC konferencián elmondott beszédét.
Kitüntetést is kapott az óbudai fogyatékkal élő és pszichoszociális problémákkal küzdő embereket foglalkoztató központ. Ott jártunk.
Ez a status quo, amely mind Orbánnak, mind Gyurcsánynak megfelel. Előbbi a kormányrúdba kapaszkodik, utóbbi az ellenzék vezető erejének státuszáért küzd. És mindenki, aki megpróbálja átírni ezt a képletet, a DK ellensége.
Időnként akkora köd ereszkedett a lakótelepre, hogy amikor tornaórán kimentek a salakkal borított iskolaudvarra focizni, hiába kispályán játszottak, nem lehetett látni a másik kaput. Legalábbis ő nem látta.
A kóstolók szerint majdnem tökéletesen emlékeztet a hasonló, „valódi” termékekre, sőt, mint az egyik meghívott megjegyezte, feltételezése szerint több hús lehet benne, mint egyes, a boltok polcain jelenleg is kapható kolbászokban, felvágottakban.
Egykor nem pusztán kirakatemberként, hanem a saját meggyőződésük, elveik alapján oldalt választva léptek a politika színpadára a magyar sport legendái. Úgy érzem, ma inkább a politika (a Fidesz) sanda szándéka találja meg a sportolókat.
Már nem az a kérdés, hogy Magyar Péter (és a mozgalmának, pártjának) megjelenése változást hoz-e a magyar politikában – ez nyilvánvaló –, hanem az, milyen léptékű lesz a változás.
Friss erő kavarja fel a poshadt állóvizet, korszerű szöveggel és lendületes fellépéssel, miközben egy reménytelenül korszerűtlen, unalmas, a múltban ragadt politikai elit félti a pozícióját.
Perspektívát nyújtó fordulat helyett ötlettelen önismétlésre, kommunikációs trükközésre, hatalomtechnikai játszadozásra telik Orbán Viktortól. Hol válság van, ott válság van.