Oroszország és Kína megakadályozta, hogy védett tengeri övezeteket jelöljenek ki. Tikal romjai között víztisztító berendezés nyomaira bukkantak. E heti tudományos lapszemle.
Megtalálták a testmagasság génjét – írnánk másokhoz hasonlóan, ha nem tudnánk, hogy az úgynevezett mennyiségi jellegek (vagyis a testméretek például) öröklése mindig rengeteg gén együttes hatásán alapszik. Az eddig is biztos volt, hogy a testmagasság örökletes jelleg, a gének 80 százalékban határozzák meg a benne rejlő változatosságot. Ennek ellenére a rá ható gének eddig ismeretlenek voltak. Most a Queenslandi Egyetem kutatói egészen nagy, 4 millió ember genomadatait tartalmazó adatbázist átfésülve 10 ezer olyan örökletes jellegzetességet (sok gén bizonyos pontjain található kódrészleteket) találtak, amelyek együtt gyakorlatilag tökéletesen jósolhatóvá teszik az ember testmagasságát. Ehhez összesen több mint kétszáz különböző genetikai kutatás adatait kellett összevetni, hogy elegendő alany jöjjön össze az általános megállapításokhoz. Arra azonban a kutatók figyelmeztetnek, hogy mindez csak az európai (származású) – vagyis alapvetően gazdag – emberekre igaz biztosan. A harmadik világban a testmagasság alakulásában sokkal nagyobb szerepe lehet a környezeti tényezőknek (a gyermekkori éhezésnek, betegségeknek, a szennyezett ivóvíznek).
Oroszország és Kína megint megakadályozta, hogy újabb védett tengeri övezeteket jelöljenek ki az Antarktisz körüli tengerekben az élővilág megóvása érdekében. 26 ország küldöttei egy héten keresztül tanácskoztak (persze csak az interneten keresztül), de végül nem fogadták el az előirányzott három újabb tengeri védett terület létesítését. Ezeken a területeken praktikusan betiltják a halászatot, így itt a tengeri állatok szabadon képesek szaporodni, és megmenekülhetnek a túlhalászás pusztításától. Az óceáni táplálkozási hálózat alapját a krill (a vízben lebegő apró rákocskák) adja, végső soron minden őket, vagy őket evő kisebb lényeket eszi. Sajnos a krillt az ember is szereti, és halászati cégek degeszre keresik magukat a rákok mértéktelen lerablásával, ez pedig a teljes tengeri ökoszisztéma összeomlását okozhatja. A legtöbb halászhajó orosz vagy kínai, és ezek az országok nem arról ismertek, hogy a természetvédelmi célokat saját érdekeik elé helyezik.
A maják találhatták fel a történelem első víztisztító berendezését. Tikal maja romváros Guatemalában az ország legfontosabb turisztikai látványossága, azt azonban eddig a turisták és a régészek sem tudhatták, hogy az impozáns palotáka és templomok fenntartását rejtett, de annál fontosabb infrastruktúra tette lehetővé: a víz szűrése. A Cincinnati Egyetem kutatói olyan vulkanikus ásványt fedeztek fel az egyik legnagyobb tikali víztározó mélyén, amely megköti a vízben úszkáló mikrobákat és a nehézfémeket. Minthogy az ásvány természetes módon nem fordul elő a környéken, a feltételezések szerint szándékosan a víztisztítás céljával építették a víztározóba. A kutatás vezetője, Kenneth Tankersley szerint „e felfedezés ellentmond annak a közvélekedésnek, miszerint az ókori világ technikai újításai csak Görögországra, Rómára, Egyiptomra és Kínára koncentrálódtak”. A víztározók alján kvarckristályba ágyazott zeolitszemcséket fedeztek fel. Ez az ásvány legközelebb 30 kilométerre található Tikaltól, és ma is használják a víztisztító üzemekben.
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/46. számában jelent meg november 13-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/46. számban? Itt megnézheti!
