Elsősorban rovarokkal és hüllőkkel bővült a Természetvédelmi Világszövetség (International Union for Conservation of Nature, IUCN) legutóbbi, veszélyeztetett fajokat felsoroló listája – adta hírül nemrég a különböző statisztikákkal foglalkozó Statista.com oldal. Bár pár emlősfaj veszélyeztetettségi mértéke javult (azaz az IUCN veszélyeztetettséget jelölő vörös listáján jobb besorolást kapott), összességében nő a kihalással veszélyeztetett fajok száma.
Ma nagyjából 42 100 veszélyeztetett fajról (közülük 9251 súlyosan veszélyeztetettről) ad hírt a szervezet vörös lista-oldala. Ez az összes felmért faj 28 százaléka. Ez egyáltalán nem meglepő annak fényében, hogy ma már gyakorlatilag bevett elmélet az ember által okozott (antropogén) hatodik kihalási hullám, sőt, egyesek már antropocénről, ember által alakított földtörténeti korról beszélnek.
Az IUCN a vörös listát 1964-ben hozta létre, a számba vett fajok egy kilencfokú skálán szerepelnek benne. A két véglet a „kihalt” és a „vadon kihalt” állapot az egyik oldalon, az „adathiányos” és a „felméretlen” pedig a másik oldalon. A közbülső öt értékből kettő (a „nem fenyegetett” és a „mérsékelten fenyegetett”) színkódja zöldeskékes árnyalatú, míg a veszélyeztetettséget jelentő három kategória („sebezhető”, „veszélyeztetett” és „súlyosan veszélyeztetett”) színkódja úgy kap a skálán egyre vörösebb színt, ahogy növekszik a veszélyeztetettségének mértéke.
A 2007 és 2020 között a veszélyeztetett emlősfajok száma enyhén, 22 százalékkal bővült. Ez a szám viszont megtévesztő; azt hihetnénk, csökkenőben van a kihalás üteme, ám ez idő alatt a veszélyeztetett puhatestű fajoké 145 százalékkal, a veszélyeztetett halfajok száma 196 százalékkal, a veszélyeztetett rovarfajok száma 276 százalékkal, míg a veszélyeztetett hüllőfajok száma 336 százalékkal emelkedett.
Az emelkedés mértéke elsősorban az erdőirtás, a klímaváltozás és az élőhelyek egyéb (ember által okozott) pusztulása áll. A veszélyeztetett hüllőfajok számának emelkedése a trópusi őserdők irtásával és a klímaváltozással van összefüggésben, míg a veszélyeztetett puhatestűfajok számának emelkedése a Föld édesvíz-készleteinek szennyeződésével. A veszélyeztetett rovarfajok számának drasztikus emelkedésére még új kifejezés is született: a rovarapokalipszis.
A legutóbbi listán több béka- és halfajt kihaltnak minősítettek, bár ennek az ellenkezője is előfordul, amikor egy kihaltnak hitt faj példányát sikerül beazonosítani. Ezzel kapcsolatban a franciaországi Fontainebleau városában alapított szervezet megjegyzi, hogy a kihalt és a vadon kihalt kategóriákban szereplő állatfajok száma jelentősen alábecsült lehet, de azt is, hogy egy sikeres szaporítási és visszatelepítési programmal a természetben kihalt kategóriából a súlyosan veszélyeztetett kategóriába is átkerülhet egy-egy faj.
Ehhez kapcsolódó hír, hogy miután már korábban felmerült géntechnológiai eljárással a gyapjas mamut feltámasztása (vagyis egy mamut-elefánt hibrid létrehozása), újabban a dodómadár életre keltéséhez fűznek az ezzel foglalkozó tudósok nagy reményeket.
