Második generációs „migránsoknak” köszönhető a BioNTech-Pfizer vakcinája
A német Biontech gyógyszergyártó központja Mainzban 2020. november 9-én. A Biontech és az amerikai Pfizer közös közleménye szerint kilencven százalékban hatásos lehet az általuk kifejlesztett kísérleti oltóanyag a koronavírus ellen, miután befejezték a vakcinával végzett klinikai kísérletek utolsó, harmadik fázisát. Azonban felhívják a figyelmet, hogy ez nem jelenti még azt, hogy küszöbön áll a vakcina tömeges, kereskedelmi forgalmazása (Fotó: MTI/AP/DPA/Arne Dedert)

A Pfizer és a BioNTech közös fejlesztésű vakcinájának – amelynek 90 százalékos hatásfokáról a napokban számoltak be –, ötletgazdája és kifejlesztője egy török származású migráns házaspár, Uğur Şahin és Özlem Türeci. A pár mindkét tagjának szülei a hatvanas évek végén költöztek Németországba. A már több mint egymillió halálért felelős kór legyőzéséhez az út a BioNTech vezérigazgatója, Şahin szerint az innovatív megoldásokon és a globális tudományos együttműködésen keresztül vezetett.

A török házaspár tulajdonában lévő cég által kifejlesztett oltóanyag határozottan jó eredményeket mutat a 3. fázisú kísérletek során, így jó az esély, hogy az első, minden vizsgálati fázison átesett vakcinák között lesz a világon.

Az orosz vakcinát nem győzheti le a Pfizer: az övék 92 százalékban hatékony
Molnár Csaba

Az orosz vakcinát nem győzheti le a Pfizer: az övék 92 százalékban hatékony

Nem lennénk annak a 100-hoz hiányzó 8 százaléknak a helyében, amikor Putyinnak kell magyarázkodnia.

Az orvoscsaládból származó Türeci porosz törökként tekint magára. A Guardiennek elmondta, csodálta az édesapja kórházában dolgozó apácák munkáját, és talán ennek is köszönhető, hogy maga is orvos lett.

Şahin az orvosi szakdolgozatát a rákos sejtek immunterápiás kezeléséről írta, majd PhD témavezetőjét követve Homburgba költözött, ahol megismerkedett későbbi feleségével. A kétezres évek elején Mainzba költöztek, és az egyetemi kórházban kutatólaboratóriumot szerettek volna létrehozni, hogy megvizsgálhassák, miként lehet felkészíteni az immunrendszert a rákos sejtek elleni védekezésre.  Miután nem találtak finanszírozót a kutatására, saját céget alapítottak, a Ganymedet. A rákellenes precíziós antitest terápiával foglalkozó céget négy évvel ezelőtt 1,4 milliárd euróért eladták a japán Astellas gyógyszergyárnak.

Magyar Hang

Kemenesi Gábor: Mi a probléma az orosz és kínai vakcinákkal?

Félő, hogy a politikai nyomás sodorja járatlan utakra az ottani vakcinafejlesztési törekvéseket – véli a virológus.

2008-ban alapították második cégüket, a BioNTechet Christoph Huber osztrák onkológussal, aki a mai napig a felügyelőbizottság tagja. A jelenleg mintegy 1300 alkalmazottat foglalkoztató BioNTech segítségével a házaspár először immunterápiás rákkezeléseket fejlesztett ki, amelynek lényege, hogy az mRNS nevű genetikai anyag felhasználásával az emberi testet saját antigénjének előállítására tanította meg.

Şahin először január 24-én, a The Lancet orvosi szakfolyóiratban olvasott a Covid-19-ről, és úgy döntött, belevágnak a vakcina fejlesztésébe. A BioNTechhel korábban influenza oltásban együttműködő amerikai Pfizer beszállt a finanszírozásba, és így márciusra sikerült 20 hatóanyagot kifejleszteni az oltáshoz, amelyek közül öt megfelelőnek tűnő immunreakciót váltott ki. 

Felfüggeszti az egyik kínai vakcina klinikai tesztelését Brazília
Magyar Hang

Felfüggeszti az egyik kínai vakcina klinikai tesztelését Brazília

Súlyos mellékhatásra hivatkoznak a Sinovac gyógyszergyártó cég által fejlesztett oltóanyag kapcsán.

Az áttörésre novemberben került sor, amikor egy elemzés azt mutatta, a reménybeli oltóanyag 90 százalékos hatékonysággal védi az embereket a vírustól. Ez jobb eredmény, mint amire a szakértők korábban számítottak. 

Arra a kérdésre, hogy mikor merné beadni magának a vakcinát, Şahin azt válaszolta a Business Insider német hírportálnak, azonnal, amikor megérkezik az engedély a hatóságoktól. „Ezelőtt azonban meg kell bizonyosodnunk arról, hogy az oltóanyag megfelelő-e a legveszélyeztettebb célcsoportok, vagyis az idősek, a krónikus betegségben szenvedők és az egészségügyi személyzet számára.