Számos díj és elismerés kitüntetettje, a kvantummechanika elismert kutatója, Steven Weinberg 88 évesen hunyt el egy austini, Texas állambeli kórházban. Lánya a halál okát nem közölte.
Weinberg két társával, Abdus Salammal és Sheldon Lee Glashow-val közösen 1979-ben nyerte el a Nobel-díjat, melyet kvantummechanikai kutatásaiért kapott, elsősorban a négy alapvető erő közül kettő, az elektromágneses és a gyenge atomi erő egyesített leírásáért azaz az elektrogyenge kölcsönhatás elméletéért, amivel az úgy nevezett Standard fizikai modell leírását is megalapozta. Ebben megnevezték a W- és a Z-bozonokat is, ezen belül ő nevezte el a Z-bozont is a W-bozon mintájára: míg a W-bozon a wak, azaz gyenge szóból származott, a Z-bozon a zéró-bozon, azaz, a semleges elektromos töltéssel bíró bozon. Ezen bozonok közvetítik a gyenge nukleáris erőket, ahhoz hasonlóan, ahogy a fotonok közvetítik az elektromágnességet.
Weinberg feltételezése szerint a fotonok és a W-Z-bozonok között kapcsolatnak kell lennie, ami azt is jelenti, hogy a kétfajta kölcsönhatás egy és ugyanaz. Megállapítása szerint, nagyon magas energiaszinteken, ez a két erő ténylegesen megegyezik. Ugyanerre a következtetésre jutott tőle függetlenül Abdus Salam pakisztáni fizikus is. Végül a W- és Z-bozonok létezését 1983 májusában erősítették meg, amire 1984-ben szintén Nobel-díj járt Carlo Rubbiának és Simon van der Meernek.
Bár Weinberg a változatlan univerzum hívének számított egészen a kozmikus háttérsugrázás gyakorlatilag véletlenszerű felfedezéséig, nézetét revideálta és a Nagy robbanás-elmélet híve lett innentől kezdve. Ekkor kezdett kozmológiával is foglalkozni, mely területen szintén elismert tekintéllyé vált. A kozmológiai kutatások akkori állását egy tudományos népszerűsítő munkában adta közre, az 1977-ben megjelent Az első három perc: egy modern leírás az univerzum keletkezéséről című könyvében, mellyel az egyik első modern tudományos ismeretterjesztő volt. Carl Sagan Kozmosz című sorozatát 1980-ban kezdték el vetíteni, Stephen Hawking Az idő rövid története című könyve pedig csak 1988-ban jelent meg.
Weinberg politikai és vallási kérdésekben is aktívan hallatta hangját. Liberális nézeteket vallott, és magát ateistaként határozta meg, noha zsidó származását sosem tagadta. Izrael állam híve volt, azzal érvelve, hogy az a liberális demokráciák és a muzulmán teokráciák harcának kiugró példája. Emiatt a 2000-es évek közepén lemondta több előadói meghívását is az Egyesült Királyságba, mivel „széles körben elterjedt Izrael-ellenes és antiszemita” megnyilatkozásokat tapasztalt, és szerinte ez „morális vakságát” mutatja a különböző, Izrael-ellenes bojkottok kezdeményezőinek.
Tekintélyét jól mutatja, hogy összesen tizenegy egyetem díszdoktora volt.
