A felhalmozással több étel rohad ránk. A közösségi médiából tájékozódók könnyebben keverik össze a valóságot a fikcióval. Hogyan takarítsuk el a nem kívánt embereket az online térből? Mit ajánl a Nemzetközi Űrálloműson 671 napot eltöltő Fjodor Jurcsikin a bezártságból adódó feszültség oldására? E heti tudományos lapszemle.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Vajon mit ajánl egy veterán orosz űrhajós annak érdekében, hogy ne bolonduljunk meg a bezártságtól? A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) összesen 671 napot eltöltő Fjodor Jurcsikint a francia hírügynökség faggatta ki. A kozmonauta szerint a legfontosabb a pozitív hozzáállás, emellett öt tippet adott, mire érdemes figyelnünk.
1. Ne feledjük, a házi karantén nem olyan, mint az űr, ahol nem tudunk kimenni, mert nincs „hová” – a Földön ki lehet nyitni az ablakot, és nagyokat szippantani a friss levegőből, vagy épp jól kiszellőztetni. 2. Hívjuk fel azokat a régi barátokat, ezer éve nem látott családtagokat, akikkel a sűrű hétköznapok sose engedték a szoros kapcsolattartást. De ez ideális alkalom arra is, hogy a barátokkal is többet törődjünk. 3. Többet foglalkozhatunk a családdal, igaz, a gyerekek iránt több türelemmel kell lenni. Jó alkalom megcsinálni azokat a ház körüli munkákat, amiket eddig nem tudtunk. 4. Ne felejtsük a testmozgást! A bezártságban nagyobb szükség van rá, mint valaha, ideális esetben a napi kétszer 30 perc gyakorlat lenne javallott. 5. Ha csak a rossz oldalát látjuk a dolgoknak, akkor pedig humorral érdemes oldani a feszültségeket.
A koronavírus-járvány szinte mindenhol túlzott élelmiszer-felhalmozást eredményezett, ám brit kutatók is arra próbálnak meg rámutatni, hogy ez nem orvosolja az élelmiszerhiány miatti félelmeket, viszont még több kidobott ételt eredményez. A Cranfield Egyetem szakemberei szerint az elmúlt 3 hétben csak a brit háztartások egymilliárd font értékben halmoztak fel a szokásosnál nagyobb készletet. A probléma ugyanakkor az, hogy a primőr árut néhány napnál tovább nem igen lehet tárolni, míg sok mindent lefagyasztani se lehet, nem jó. Félő, hogy így tovább romolhat az amúgy sem jó élelmiszerhatékonysági ráta: az emberiség ugyanis globális átlagban az élelem harmadát kidobja, ami eddig évi 1,3 milliárd tonna szemétben landoló élelmiszert jelentett.
A kutatók szerint a jelenlegi helyzetben nem kell aggódni amiatt, hogy ne jutna elég ennivaló, mindössze az új helyzethez kell alkalmazkodnia az ellátási láncnak. Azt ajánlják, annyi élelmet vegyen az ember, amennyit belátható időn belül elfogyaszt, ám az észszerű felhasználásra is érdemes figyelni: szavatosság szerint, előbb a hamarabb lejárókat fogyasszuk, és mindig győződjünk meg, hogy megfelelően tároljuk az élelmiszereket.
Ha a közösségi médiából tájékozódunk, ahol a hírek és a politikai tartalmú cikkek keverednek a barátok, ismerősök cicás fotóival, vicces mémposztjaival, akkor sokkal kevésbé figyelünk arra, hogy egy-egy adott hír mennyire megbízható forrásból érkezik, és sokkal könnyebben összekeverhetjük a valóságot és a fikciót – derült ki az Ohiói Állami Egyetem friss kutatásából. A kísérletet végző George Pearson azt találta, ha tesztalanyainak kizárólag csak hírek között kellett böngészniük, sokkal jobban fi gyeltek a hitelességre, mint ha más típusú bejegyzések között böngésznének információk után.
A kutató szerint ezért, illetve azért is tudnak jól terjedni ilyen közegben az álhírek, mert a posztok vizuális megjelenése között nincsen különbség – egy The New York Times-cikk pont úgy néz ki, mint egy álhírterjesztő blog bejegyzése. Pearson úgy véli, jó lenne, ha a közösségi oldalak egyedi megjelenítési formákat fejlesztenének ki, hogy a felhasználók beazonosíthassák a megbízható forrásokat.
Ez a mostani helyzet épp a legalkalmasabb időszak arra, hogy eltakarítsuk a legzavaróbb és legkellemetlenebb embereket a közösségi médiás profiljainkból – hívja fel a figyelmet az ismeretterjesztő portál. Cikkükben több tippet is adnak arra vonatkozóan, hogyan szűrjük meg a kapcsolatainkat a Facebookon és az Instagramon.
Előbbi esetében érdemes külön listákat csinálni, hogy csak a számunkra fontos emberek posztjait lássuk, ahogy a zavaró alakok profiljára kattintva ki lehet kapcsolni az adott személyek követését (már ha nem akarjuk fel is bontani a kapcsolatot). Instagramon a profilunkon belül, a Fiók menüben ugyancsak be lehet állítani a közeli ismerősöket, akiknek gyakrabban látjuk a posztjait, a nem kívánt személyek követéséről pedig le lehet iratkozni.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/14. számában jelent meg április 3-án
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/14. számban? Itt megnézheti!
