Ez még távolról sem a koronavírus második hulláma, még mindig az elsőtől szenved a világ – olvasható a Portfólió cikkében, amely az Economist vezető anyagát ismerteti.
A brit üzleti lap cikke – amely a MIT (Massachusetts Institute of Technology) legújabb előrejelzését is ismerteti – azzal kezdődik, megdöbbentő, hogy a koronavírus terjedésének üteme hogyan gyorsult fel. Amíg február elsején a WHO (Egészségügyi Világszervezet) napi 2115 új esetről adott számot, addig június végén már napi 190 ezer esetről tudtunk. Vagyis mostanra 90 perc alatt regisztrálnak annyi esetet, mint február elején napi szinten.
Az írás szerint jelenleg nem a világjárvány második hullámát látjuk, hanem még az első tombol. A legutolsó adatok szerint több mint 11 millió embert fertőzött meg a koronavírus, szinte minden országban jelen van már. Néhány ország nagyobb sikerrel fékezte meg a terjedést, amíg mások (Latin-Amerika, Dél-Ázsia) leginkább alulmaradtak ebben. Az Egyesült Államok esetében pedig fennáll a veszélye annak, hogy elveszíti az ország a koronavírus feletti ellenőrzést.
A legrosszabb azonban csak most jön – írja a lap. A MIT 84 országra kiterjedő vizsgálata ugyanis azt mutatta, hogy minden felderített esetre jut 12 felderítetlen fertőzött, és miközben két koronavírussal összefüggő halálesetet regisztrálnak, addig egy harmadikat tévesen, más halálokkal hozzák összefüggésbe.
Mindenféle egészségügyi áttörés nélkül 2021 tavaszára az összes regisztrált esetszám elérheti a 200-600 millió főt, a halottak száma pedig a 1,4-3,7 milliót. És a világ népességének 90 százaléka még ezek után is kiszolgáltatott lesz a fertőzésnek. Amennyiben pedig a megszerzett immunitás nem bizonyul tartósnak, ez a szám még magasabb lehet. Hogy az előrejelzésben szereplő sáv melyik végéhez lesz közel a tényleges esetszám, az attól függ, hogy az egyes országok hogyan lesznek képesek megküzdeni a járvánnyal. Ebben a tekintetben az Economist szerint egyre jobban áll a világ.
Az epidemiológusok már értik, hogyan lehet megfékezni a Covid-19 járványt. A szegények, az idősebbek és az előzmény-betegséggel rendelkező emberek kiszolgáltatottabbak.
Három lehetséges taktikával lehet feltartóztatni sikeresen a járványt: az emberek szokásainak, magatartásának megváltoztatásával, teszteléssel, valamint kontaktkutatással és izolációval. Ha ezek nem válnak be, akkor jöhet a lezárás és az erőteljesebb korlátozások.
Amennyiben egy ország nem képes kiépíteni a tesztelési kapacitásait, akkor annál nagyobb eséllyel kényszerül más lépésekre: izolációra, lezárásokra. Mindezek mellett alapvető feltétel, hogy az egészségügy olcsón és jól működjön.
Az Economist szerint abból a szempontból is jobban áll a világ, hogy a kutatások előrehaladott állapotban járnak és a betegek kezelése is sikeresebb. Habár a világszintű oltás még messze van, az első kísérleti terápiák már elérhetőek.
