Budapest nemrégiben több mint egymilliárd forint uniós pályázatot nyert el, amelyből elvégezhetik a Mocsárosdűlő természetvédelmi rehabilitációját. A Fidesz mindeközben azzal vádolja a főváros vezetését, hogy be akarják építeni a terület egy részét. Utánanéztünk, mi történik Buda utolsóként megmaradt vizes élőhelyével.
Aki veszi a fáradságot, és a Szentendrei úton Budapestről kifelé hajtva letér balra az Aquincum után, hirtelen egy másik világban találja magát. A forgalmas úttól nem messze, néhány családi házas utca mögött zöldellő tájra bukkan. Erdőkkel, vízfolyásokkal és békésen legelő tehenekkel. Ez a környék a Mocsárosdűlő, amely már most is idilli helynek tűnhet a nyüzsgő városi környezethez képest, hamarosan azonban valódi természeti paradicsommá alakul, köszönhetően annak, hogy a főváros több mint egymilliárd forintnyi forrást nyert el az Európai Unió LIFE-pályázatán (pénzügyi eszköz a környezetvédelemért) a táj eredeti állapotának visszaállítására.
A Mocsárosdűlő egy része, 24 hektár, már eddig is természetvédelmi oltalom alatt állt, nemrégiben azonban a főváros további 51 hektárnyi területet vont védelem alá. Ennek az összesen 75 hektárnyi védett területnek a rehabilitációja valósul majd meg a LIFE-pályázat segítségével. Mint azt Bardóczi Sándor főtájépítész lapunknak elmondta, már évek óta próbálkoztak forráshoz jutni a LIFE-pályázaton, egyre jobb és jobb pontszámokat kaptak, ám csak idén februárban sikerült a támogatott kategóriába kerülniük. Ennek köszönhetően a következőhét évben lesz elég forrásuk arra, hogy természetvédelmi rehabilitációt hajtsanak végre. De nemcsak a Mocsárosdűlőben, hanem a Tétényi-fennsíkon, illetve a Kőérberki szikes-réteken is. Ez magában foglalja a védett legelőterületek és a vizes élőhelyek megújítását is.
Korábban a Mocsárosdűlőben több lecsapolócsatorna is épült, melyeknek a pangó vizek elvezetése volt a feladatuk. – A mi érdekeink azonban ezzel éppen ellentétesek – jegyezte meg Bardóczi Sándor. A cél az, hogy ezek a vizek minél tovább ott maradjanak, és tocsogósok alakuljanak ki. Ezt fenékküszöbök beépítésével, vagy a csatornák medrének megváltoztatásával sikerülhet elérni. A Mocsárosdűlőre a környező magasabban fekvő területekről, például az Ürömhegyről is érkeznek vizek, ám a főtájépítész szerint ezek egy része burkolt felületek közbeiktatásával jut el idáig, hulladékoktól terhelten, ezért mindenképp szükség van valamiféle előszűrésre, kisebbfajta hordalékfogó műtárgyra.
Fotó: Magyar Hang/Csécsi László
A rehabilitációt egyébként az elmúlt harminc évben a területen lezajlott változások is megnehezítik. Annak idején a főváros lakótelepet szándékozott építeni, ezért kisajátította az itteni zártkerteket, és az akkori tulajdonosokat kártalanította. Csakhogy az építkezés elmaradt, így többen úgy döntöttek, hogy mégsem költöznek el. Ők azóta illegálisan használják ezeket a telkeket. A Mocsárosdűlőn ezért ma is számos elektromos kerítéssel körbezárt legelő és tanyaépület található. A fővárosnak már 12 éve húzódik egy vitája az egyik itt legeltető szarvasmarhatartóval, aki nem hajlandó elköltözni, holott nincs semmiféle haszonbérleti szerződése. A Fővárosi Önkormányzat már meg is nyerte az erről szóló pert, az ügy végrehajtási szakaszba jutott, és ennek idén nyáron érvényt is akarnak szerezni. Ugyanakkor, mint Bardóczi Sándor hozzátette, igyekeznek humánus módon végrehajtani a dolgot, hagynak rá időt, hogy az illető a szarvasmarháinak máshol találjon helyet.
Jelenleg azt is vizsgálják, hogyan lehet felszámolni a Mocsárosdűlőn álló illegális épületeket, ezek ugyanis nem maradhatnak itt a rehabilitációt követően. A természet megújítását természetesen a politikai csatározások sem kerülték el. Húzódik ugyanis a Mocsárosdűlő szélén egy 13 hektáros terület, melyet a Fidesz szerint a főváros be akar építeni. Ez a vád azonban főtájépítész szerint valótlan, oda ugyanis egy közparkot terveznek létrehozni. 2021 előtt ez valóban beépítésre szánt terület volt, ám ekkor a főváros közparkká minősítette át, mert úgy érzékelték, hogy a környékbelieknek nagy az igénye egy olyan rekreációs területre, ahol kutyát sétáltathatnak, és egyéb szabadidős tevékenységeket folytathatnak. Ez ugyanis természetvédelmi területen – vagyis a Mocsárosdűlő nagyobb részén – nem megengedett. Bardóczi Sándor szerint a főváros a nyár közepén indít el egy közösségi tervezési folyamatot, melynek keretében megpróbálják a környékbelieket is bevonni a közpark koncepciójának a kialakításába.
Fotó: Magyar Hang/Csécsi László
A főtájépítész szerint ez a 13 hektáros terület a Főkert számára is hasznos lehet majd, mivel a III. kerületben már elfogytak a fővárosi fahelyek. Pedig abban az esetben, ha valahol ki kell vágni egy fát, akkor a pótlási kötelezettség miatt máshol újakat kell telepíteni helyette. Nem csupán egyet, hanem a törzsátmérőtől függően akár többet is. A Mocsárosdűlő parkja remek lehetőséget kínál arra, hogy az újonnan telepítendő fák helyett kapjanak. A terület beépítéséről szóló vádakról Kiss Lászlót, Óbuda-Békásmegyer polgármesterét is megkérdeztük, ő pedig szintén arról beszélt, hogy épp azért nyilvánították közparkká a Mocsárosdűlő szegletét, hogy az ne épülhessen be. Mint megjegyezte, az a kritika is megfogalmazódott korábban, hogy a közparknak szánt részt is be kellett volna vonni a védelembe, ám a polgármester szerint ez nem lehetett reális cél, mivel ott nincsenek olyan természeti értékek, amelyek a védelmet indokolnák. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a 13 hektárra épületek kerülnének.
Kiss László szerint épp az előző, fideszes vezetés tervezte, hogy beépíti a terület egy részét, ezért igaztalannak tartja a vádjaikat azzal a fővárosi önkormányzattal szemben, amelyik a közparkká nyilvánítással épp ennek a lehetőségnek vetett gátat. A polgármester inkább arra szeretne választ kapni, hogy ha a kormánypárti vezetőség három cikluson keresztül irányította a kerületet, miért nem tett semmit a Mocsárosdűlő védelméért, és miért kérik számon a természetvédelem hiányát a jelenlegi önkormányzaton, amely már 2021-ben biztosította a vizes élőhely megőrzését.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/18. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg április 19-én.
