A felmérés már megvan, Orbán dobhatja be a nevet

A felmérés már megvan, Orbán dobhatja be a nevet

Orbán Viktor miniszterelnök és Novák Katalin köztársasági elnök a Sándor-palotában 2022. május 24-én. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A kormányfő kedden megkapta a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokat az államfőaspiránsok ismertségi és népszerűségi indexéről – legalábbis erről számolt be az Index. A Fidesz-KDNP ma és holnap Balatonalmádiban tartja frakcióülését, amelynek egyik fő napirendi pontja épp a pedofil botrány nyomán lemondott Novák Katalin államfő utódjának megtalálása lesz. (Hivatalosan a képviselők ajánlhatnak a parlamentnek államfő-jelöltet, de a Fideszben aligha kérdés, hogy a mérések alapján Orbán Viktor miniszterelnök dönti el, ki lesz az új államfő).

A kormányfő a következő köztársasági elnökkel nem akar fölösleges kockázatot vállalni – írta a portál, ezért hozzá közel álló, kipróbált embert szeretne látni ebben a tisztségben. A posztra több név is felmerült már, a Magyar Hang is összeszedett majdnem tucatnyi lehetséges jelöltet, akik ugyan nem testesítik meg a nemzet egységét (ami az alkotmány szerint elvárás lenne a köztársasági elnökkel szemben), de Orbánnak ez nyilván nem is célja. Az Orbán Viktor asztalára letett, nagy mintás, több ezer főt megkérdező közvélemény-kutatásban négy lehetséges jelölt elfogadottságát, ismertségét és népszerűségét szondázták: Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési minisztert, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert, Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát és Maróth Miklós orientalistát.

A sajtóban keringő nevek közül az egyik legesélyesebb Navracsics Tibor korábbi uniós biztos, de a közigazgatási és területfejlesztési miniszternek állítólag nincsenek államfői ambíciói, ahogy Kövér László parlamenti elnöknek sem. Utóbbi egyébként már az előző államfőválasztásnál is előkerült, de akkor sem voltak ilyen tervei. Navracsics pedig állítólag szívesebben venne részt a kormány munkájában, mint különböző protokolláris eseményeken az ország „első embereként”. Emellett az Orbán-kabinetnek is szüksége lehet Navracsics kiváló brüsszeli kapcsolataira a júliusban kezdődő soros elnökség alatt, valamint az EU-val vívott gazdasági és politikai csatáknál. Az egykori alkotmánybíró Stumpf Istvánt sokan alkalmasnak találnák a posztra, ahogy Trócsányi László EP-képviselőt, a harmadik Orbán-kormány igazságügyi miniszterét is. Lehetséges utódként már felmerült Varga Mihály pénzügyminiszter (ő reagált is erre a Magyar Hangnak), sőt, Szili Katalin, az azóta kereszténydemokratává lett egykori szocialista házelnök is.

Novák Katalin leköszönő köztársasági elnök egyébként hétfőn várhatóan nem lesz jelen a parlament tavaszi ülésszakának nyitónapján, amikor az országgyűlési képviselők szavaznak a február 11-én benyújtott lemondásáról. Az időpontnak egyébként azért van jelentősége, mert ettől kezdve harminc napon belül kell megválasztani az új köztársasági elnököt.