Kétségbeesett improvizáció – így értékelte lapunk kérdésére a Transparency International jogi vezetője, hogy a kormány új antikorrupciós hatóságot és egy korrupcióellenes munkacsoportot is létrehozna. Ligeti Miklós szerint az Orbán-kabinet most igyekszik az Európai Bizottság szája íze szerint fogalmazni, hogy hozzájuthasson a Magyarországnak megítélt, ám a rendszerszintű korrupció miatt felfüggesztett uniós forrásokhoz.
A hétfő esti Magyar Közlönyben jelent meg: a kormány annak érdekében, hogy hozzájusson az uniós forrásokhoz, nemcsak korrupció elleni hatóságot, de munkacsoportot is létrehozna, továbbá a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer kidolgozását is szorgalmazzák. A kormányzati hatóság november végén, a munkacsoport december elején kezdheti meg munkáját.
A tervek szerint a független hatóság már november 21-e előtt megkezdheti a munkát. Egy új hatóság sem vált meg egy korrupt rendszert
Ligeti ugyan nem számít tőlük nagy eredményekre, de bízik benne, hogy a most felálló szervezetek igyekeznek majd érdemi munkát végezni. A probléma azonban nem a korrupcióellenes szervezetek hiányában rejlik, hiszen már most tucatnyi kormányzati és állami szerv foglalkozik a feladattal: „Ott van a NAV, a rendőrség, azon belül a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Gazdasági és Versenyhivatal, a Közbeszerzési Hatóság, és még sorolhatnánk – ezeknek részben mind profilja az állami szintű visszaélések felderítése, mégis tehetetlenek vagy passzívak a NER-rel szemben”. Ligeti szerint egy összességében korrupt rendszert nem vált meg az új kormányzati hatóság érkezése, valószínűbbnek tartja, hogy az új ellenőrök is az átlaghoz romlanak, hasonlóan a rohadt almákkal teli kosárba dobott friss gyümölcshöz.
Ugyanígy, Ligeti Miklós nem vár sokat attól a kormányzati ígérettől sem, hogy 15 százalékos alá tornásszák le az uniós forrásokat érintő egy szereplős közbeszerzések arányát. A jogi szakértő szerint már a vállalás is kínosan árulkodó, hiszen egészséges piaci viszonyok között a kormánynak semmi köze nem lenne az ajánlattévők számához, nem is tudná befolyásolni azt. Másrészt, a vállalt 15 százalékos szintet beépített versenyzőkkel is el lehet érni, ha a tenderen „haveri vesztesek” is részt vesznek majd.
Brüsszel nem végzi el az ellenzék munkáját
A legnagyobb problémának azonban a hazai gazdaság végletesen eltorzult szerkezetét tartja Ligeti Miklós. A NER, azon belül Mészáros Lőrinc körei szerinte akkora túlsúlyt szereztek már az építőiparban, a telekommunikációban és bankszektorban, hogy azzal egy hiteles korrupcióellenes szerv sem tudna már mit kezdeni. Ezt a rendszert pedig az EU sem fogja lebontani, hiába ijesztget ezzel a kormányzati sajtó vagy bíznak benne ellenzéki politikusok. –Brüsszel tiszteletben tartja, hogy a Fidesz politikáját egy hárommilliós szavazótábor támogatja, és nem fogják elvégezni a hazai ellenzék munkáját. Az Európai Bizottság mandátuma kizárólag arra szól, hogy az Unió költségvetési érdekei ne sérüljenek, a jogállamisági eljárást is a magyar gazdaságban rendszerszinten elszívott uniós források védelmében indították – mondta a Magyar Hangnak a Transparency jogi igazgatója.
Kérdésünkre, hogy aggodalmai ellenére mégis részt vennének-e a korrupcióellenes munkacsoport munkájában, Ligeti Miklós úgy válaszolt: egy hivatalos megkeresést nehezen utasítanák vissza, bár nem valószínű, hogy felkérik majd őket. A Transparency ugyanakkor csak feltételekkel, pontosan meghatározott keretek között dolgozna együtt a kormánnyal, mivel nem szeretnének biodíszletté válni. Látják ugyanis annak kockázatát, hogy az Orbán-kabinet frissen életre hívott, vagy „újra felhasználható” baráti civil szervezeteket invitál majd a munkacsoportba, ezzel fenntartva a pártatlanság látszatát.
Már 20 gyanúsítottja van a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget érintő vesztegetési ügynek
Az ellenzék sem bizakodó
A Jobbik már most szemfényvesztésnek tekinti a kormány ígéreteit: új hatóság helyett az Európai Ügyészséghez kellene csatlakozni, ha tényleg tennének a korrupció ellen – figyelmeztetett keddi közleményében az ellenzéki párt.
Később Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa is reagált az ötletre. – Az új korrupcióellenes hivatal felállítása a kormányzat részéről nagy valószínűséggel csak porhintés az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében. Érdemi garanciák nélkül semmit nem ér, és így is kell kezelnie az ellenzéknek és az Európai Bizottságnak is. Pedig a Párbeszéd már 2015-ben elkészítette és benyújtotta egy valóban független korrupcióellenes intézményre vonatkozó javaslatát – vélte hozzátéve, ezt most a párt újra benyújtja a parlamentbe.
