Az előző vezetés kormányzati jóváhagyással 250 millió forint szabad felhasználású, változó kamatozású hitelt vett fel Pusztaszabolcson, amelynek éves kamatterhe néhány hónap alatt három és félszeresére nőtt. A jövőévi rezsikiadások pedig jelen állás szerint 117 millió forinttal növekednek.
Ha az állam nem nyújt segítséget, Pusztaszabolcs a következő évben csődközeli helyzetbe jut egyrészt az energiaárak drasztikus emelkedése, másrészt pedig a hitelkamatok óriási növekedése miatt – közölte lapunkkal Simonné Zsuffa Erzsébet, a település független polgármestere. Mint kifejtette, az előző városvezetés 2019-ben sajnálatos módon 15 évre eladósította a várost, ami mind elviselhetetlenebb terhet ró az önkormányzatra: 250 millió forintot vettek fel változó kamatozásra akkor, amikor a kamatkörnyezet igen kedvező volt. Azóta azonban nagyot fordult a világ, a jegybanki alapkamat 1 százalék alatti értékről 13 százalékra nőtt.
Ez Pusztaszabolcs esetében azt jelenti, hogy az évi 17,6 milliós tőketörlesztés mellett jelen állás szerint 22,2 milliós kamatot kell fizetniük, azaz a hitel éves szinten 40 millió forintjába kerül a városnak. (Ha nem növekszik tovább a kamat.) Összehasonlításképp, 2021 elején még évi 23 milliós hiteltörlesztővel számoltak. – Az előző vezetés, a fideszes Csányi Kálmán polgármester és Tüke László alpolgármester annak idején azzal érvelt, hogy az iparűzésiadó-bevétel fedezni fogja a hitelt. Igaz, az akkori bevétel az éppen még futó vasútfejlesztések miatt jóval magasabb volt, mint napjainkban. Érthetetlen az is, hogy miért nem fix kamatozású hitelt vett fel a város, amikor valószínűsíthető volt a következő 15 évben az akkori, 1 százalék alatti szintről csak felfelé mozdulhatnak a kamatok – idézte fel a Zsuffa Erzsébet, aki akkoriban független önkormányzati képviselőként ellenezte a hitelfelvételt. De nem csak ő: a kölcsön felvételét tárgyaló testületi ülésen a lakosok tömegesen követelték, hogy ne adósítsák el a várost, ám a képviselő-testületi többség végül megszavazta az előterjesztést. Megjegyezte, hogy a történtek felidézését nem visszamutagatásnak szánja, hiszen a közösség életét nagy mértékben nehezítő körülményekre most és nekik kell megoldást találniuk.
A polgármester elmondta, hogy a hitelkonstrukció újratárgyalását kezdeményezték a hitelező OTP-nél, az önkormányzat és a bank közötti egyeztetések folyamatban vannak. Emellett segítséget kértek a Belügyminisztériumtól is.
– Azt szeretnék elérni, hogy az adósságot az állam konszolidálja, hiszen a hitel felvételére a kormány is áldását adta egy kormányhatározat formájában. A 2011-ben hozott stabilitási törvény ugyanis az államadósság csökkentését célozva azt rögzíti, hogy a települések hitelfelvétele engedélyhez kötött, hacsak nem uniós finanszírozású beruházás önerejét kell biztosítani belőle. Ezen hitelfelvétel esetben ugyanakkor – hangsúlyozta a polgármester – ilyesmiről szó sem volt: aszfaltozásra és víziközmű-fejlesztésre adósodott el a város. Az útburkolat egy része a választás előtt rohamtempóban el is készült, ám nem sokkal később több helyen beszakadt, mivel a munkálatokkal nem várták meg, hogy a talaj kellő mértékben tömörödjön. A víziközmű-fejlesztés (ami a település Cikola nevű részét érintette volna) pedig később sem valósult meg, mert idő közben – már az új városvezetés hivatalba lépése után – kiderült, hogy a korábbi elképzelések nem alkalmasak megvalósításra.
117 milliós rezsinövekedéssel számolnak 2023-ra
Beszámolt arról is, hogy az idei évre vonatkozóan előnyösnek mondható energiabeszerzésről döntöttek még 2021-ben, ám jövőre ehhez képest 117 milliós plusz kiadással kell kalkulálniuk. A Fejér megyei település éves költségvetése 1,6 milliárd forint körüli, ám ennek az összegnek csaknem a felét különböző pályázati források fedik le (Zöld város projekt, bölcsődeépítés, konyhafelújítás). Azaz körülbelül 800 millió forintból kell kigazdálkodni a város fenntartási, üzemeltetési költségei mellett a megnövekedett hiteltörlesztőt és a rezsit, ami összességében tehát közel 140 milliós pluszkiadást jelent a korábbiakhoz képest.
Arra a kérdésre, hogy terveznek-e intézménybezárásokat, összevonásokat a magas rezsiköltségek miatt, úgy felelt: Pusztaszabolcsnak nincsenek nagy közintézményei, sportcsarnoka, színháza, így nem is nagyon van mit bezárni, amivel jelentős megtakarítást érnének el. – Ugyanakkor ha a működő intézményeinkre lakatot tennénk a téli hónapokra, akkor az helyi szinten tömeges elbocsátásokat eredményezne. Ez pedig nem opció – fogalmazott Zsuffa Erzsébet.
A polgármester beszélt arról is, hogy a mind súlyosabb helyzetben is igyekeznek segíteni a rászorulóknak. – Felmérést készítünk a lakosok körében, hogy kinek milyen segítségre van szüksége. Sokan élnek létbizonytalanságban, mi pedig attól tartunk, hogy a még inkább kilátástalan helyzet tragédiákhoz fog vezetni. Ennek szeretnénk elejét venni, de félő, hogy fel kell készülnünk arra, igény esetén a művelődési házban biztosítsunk éjjeli menedéket azoknak, akik télen nem tudják fűteni otthonukat – mondta a polgármester.
A hitelfelvétellel kapcsolatban megkerestük Csányi Kálmánt, Pusztaszabolcs korábbi fideszes polgármesterét. Mint kifejtette, 2018-ra hitelképessé vált a város, ezért merült fel, hogy a szükségesnek ítélt fejlesztését kölcsönből finanszírozzák. Azon kérdésünkre, hogy miért változó kamatozású hitel felvétele mellett döntöttek, azt válaszolta: „a bank ajánlata erről a lehetőségről szólt”. Ezek után megkérdeztük, miért nem kértek ajánlatot fix kamatozású hitelre. A volt polgármester elmondta, három banktól kértek ajánlatot, mindegyik csak változó kamatozású hitelt kínált, ezek közül pedig az OTP ajánlata volt a legkedvezőbb 15 év távlatában.
– A hitelfelvételt megelőző 8-10 év kamatciklusainak változása alapján csináltunk költségkalkulációt. Azzal számoltunk, hogy a kamatterhek legfeljebb olyan ütemben és mértékben fognak növekedni, mint amilyen ütemben korábban csökkentek. Megállapítottuk, hogy a város teherbíró képességének ez megfelel, tehát azonos mértékű, de ellentétes irányú kamatmozgást gond nélkül ki tud gazdálkodni a település. A háborút és annak gazdasági hatásait viszont én sem láttam előre – fogalmazott Csányi Kálmán, hozzátéve: a hiteltörlesztés fedezetéül főleg az iparűzésiadó-bevétellel számoltak, amelynek legnagyobb hányada a hosszú távú szerződésekkel rendelkező Stadler pusztaszabolcsi vasúti karbantartója után folyik be.
A volt polgármestertől megkérdeztük azt is, érez-e felelősséget Pusztaszabolcs súlyos eladósításáét. Erre válaszul kifejtette: a legjobb tudása szerint járt el és arról nem tehet, hogy a körülmények idő közben megváltoztak. Hozzátette, hogy ha utódját annyira zavarta volna, hogy a városnak változó kamatozású hitelt kell törlesztenie, akkor az elmúlt három évben bármikor kezdeményezhette volna a hitelmegállapodás felülvizsgálatát.
Próbáltuk elérni Tüke László korábbi alpolgármestert, aki jelenleg is önkormányzati képviselő, ám cikkünk megjelenéséig nem reagált megkeresésünkre.
