Botrányba nem fulladt, de erélyes bekiabálásokkal, félbeszakított beszédekkel tarkított közmeghallgatást tartottak hétfő este Debrecenben a városba tervezett akkumulátorgyárról. A kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) beruházása miatt összehívott fórumon több százan vettek részt, sőt, cikkünk publikálása idején is tart. A CATL befektetése az eddigi legnagyobb a magyarországi iparágban, volumene túltesz a szintén a városba érkező BMW beruházásán is. A cég magyar képviselője közölte: 2024-ben már indul a próbaüzem, egy évvel később pedig megkezdenék a sorozatgyártást. Kiderült az is, hogy a városvezetés nem fog népszavazást kezdeményezni az ügyben.
A hétfő esti fórum legfeljebb öt percig zajlott nyugodt mederben: Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester bevezetőjét hamar félbeszakította a hallgatóság. – Csak az igazat tessék mondani! – kiáltotta el magát egy lakos. A bekiabálását előbb dörgő tapssal fogadták a résztvevők, monológját hallva azonban már többen őt intették csendre.
Ez a paprikás hangulat és türelmetlenség maradt uralkodó a katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás részét képező fórum további részében is: később sem akadt az eljárásban közreműködő hivatalok részéről senki, akit ne szakítottak volna félbe bekiabálásokkal. Legnagyobb ellenszenv Szilágyi Balázst, a CATL közügyekért felelős vezetőjét fogadta, aki a cég tevékenységét igyekezett bemutatni. Amikor arról beszélt, hogy az akkumulátorok cellákból állnak, egy jelenlévő azt kiabálta, hogy „cella nektek járna!”. Több percnyi közjáték után egyebek mellett az alábbiakat emelte ki a cég tevékenységéből:
• A világon minden harmadik elektromos autóban a CATL energiatárolói vannak, az Európai Unióban kiugróan nőtt az elektromos autók piaca
• Azért Magyarországon (Debrecenben) építenek üzemet, mert itt vállalkozásbarát környezetet találtak, versenyképes humánerőforrást és jól képzett munkaerőt;
• 16 éves életciklusú akkumulátorokat állítanának elő.
Kitért arra is, hogy az üzem helyszínén elkezdődött a tereprendezés, jövő évben a gyártósorokat helyezik üzembe, és megkezdődik a próbagyártás, 2025-től pedig sorozatgyártást terveznek.
Papp László: a víz a hűtésre kell
A bekiabálók az üzem vízigényére vonatkozó információkat követeltek a közmeghallgatáson. Erre vonatkozóan a polgármester azt mondta: a déli ipari park gyárainak kiszolgálására – itt épül a tervek szerint a CATL üzeme is – 24 ezer köbméteres kapacitású vízellátó rendszer épül ki. Ebből a CATL üzem az indulás után, az első ütemben napi 3300 köbméteres vízfogyasztással kalkulál. Mint mondta, az úgynevezett szürkevíz visszaforgatására készülnek. Az üzem által igényelt víz alapvetően a hűtést szolgálja, nem érintkezik majd a gyártási alapanyagokkal. Megerősítette továbbá, hogy a Debrecen rendelkezésére álló víz kapacitása teljes mértékben képes kiszolgálni a város növekvő lakosságának vízigényét.
Nagy felháborodás fogadta a CK-Trikolor Kft.-t képviselő Kelemen István szakértői tájékoztatójának azt a megállapítását is, miszerint „az üzem működése nem okoz sem egyéni, sem társadalmi kockázatot”, a működésből eredő kockázat feltétel nélkül elfogadható mértékű.
Kérdések, válaszok
A felszólalók változó hangerővel adtak hangot véleményüknek és tették fel a kérdéseiket. Az egyikük azt kérdezte: miközben – szavai szerint – felesleges ügyekben írtak ki népszavazást, a CATL ügyben miért nem tették ezt meg? De arra is kíváncsiak voltak, hogy miért csak a CATL érkezésének bejelentése után, és nem előtte tartanak lakossági fórumot? Kérdezték még, hogy készült-e hatástanulmány, illetve mi történik az üzemben keletkező veszélyes anyagokkal? Ugyanez a hozzászóló javasolta azt, hogy kérdezzék meg a gödieket, hogy mit szólnak az ott létesített Samsung-gyárhoz.
– Azért kell a gyár, hogy perspektívát, munkahelyet kínálhassanak a debreceni fiataloknak, hogy helyben legyen munkájuk – indokolta Papp László polgármester a beruházást.
Nagy tapsot kapott az az idős férfi, aki azt kérte, vigyék Felcsútra az akkumulátorüzemet. Felrótta a városvezetőnek, hogy a BMW-gyár érdekében a környék legjobb földjeit, 44 aranykoronás földeket áldoztak fel. Papp László úgy reagált, hogy azért nem szándék, hogy a kevésbé értékes homokos talajon hoznak létre ipari parkokat, mert az autópálya a várostól nyugatra fut. Kitért arra is, hogy a repülőtér déli oldala 20 éve iparfejlesztési területre van kijelölve. A polgármester azt is bejelentette: a város monitoring rendszer hoz létre az üzem felügyelete érdekében. Ebbe a rendszerbe a szomszédos Mikepércset és a Debreceni Egyetemet bevonnák.
Felszólalt a mikepércsi polgármester is
A fórumon szót kért Tímár Zoltán a szomszédos Mikepércs fideszes polgármestere is, aki külön köszöntötte a jelenlévő kínai vezetőket – emlékeztetve őket arra, hogy a meghívás ellenére a beruházónak egyetlen képviselője sem vett részt a mikepércsi lakossági fórumon. Tímár Zoltán egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy ha talajvíz szennyeződik, Mikepércs felé fog folyni. Felhívta ismét a figyelmet arra, hogy hamarabb fogja érinteni minden üzemzavar a mikepércsieket, mint a debreceni lakosok egy részét. Megismételte korábbi ígéretét is: bíróságon támadják meg az engedélyt, ha azt károsnak látják a település számára.
A városvezetés nem kezdeményez népszavazást
A fórumon többször felhangzottak kósza „Nem kell gyár!” rigmusok, illetve a népszavazást követelő bekiabálások. A legnagyobb tapsot egy ennek megtartása iránt érdeklődő fiatalember kapta. – Megvannak annak az okai, hogy miért nem a nyilvánosság előtt folynak a tárgyalások. Ennek a gyárnak olyan paraméterei vannak, amely nem jelent veszélyt. Ezért a város nem indít népszavazási kezdeményezést az ügyben – reagált a polgármester. Korábban az LMP nyújtott be népszavazási kezdeményezést, de a párt nem vett fel egyetlen aláírásgyűjtő ívet sem, noha hitelesítették a párt által benyújtott kérdéseket. Schmuck Erzsébet, az LMP elnöke úgy reagált, hogy a témában országos népszavazást kezdeményeznek.
A fórumon többször szóba került a már említett szürkevíz fogalma is. Erre vonatkozóan Gorján Ferenc, a Debreceni Vízműtelep vezére elmondta: napi 30 ezer köbméter szennyvizet tisztítanak majd meg a debreceni szennyvíztelepen, ezt juttatnák el egy csőrendszeren a déli ipari övezetbe. Érdekesség, hogy akik megoldottnak látják a vízellátást a szürkevíz révén, azok hozzászólásait elégedetlenül hallgatták a gyár ellenzői.
Hatástanulmány? A részletek január 20-án
A beruházás hatástanulmányáról viszont egyelőre kevés derült ki. Az ezt készítő cég képviselője azt közölte, hogy ezt majd a január 20-i környezetvédelmi eljárásba tartozó közmeghallgatáson ismerteti részletesen. Néhány információ azonban elhangzott: például az, hogy a kalkulációk szerint a zajterhelés nem fog növekedni. A keletkező hulladékokra vonatkozóan pedig az a válasz született, hogy a magyarországi hulladékgazdálkodási piac felkészült az akkumulátorgyárak hulladékának kezelésére. Mindkét állítást kétkedéssel fogadták a résztvevők.
Egy Debrecen szepesi városrészében – a majdani üzemtől néhány száz méterre – élő férfi pedig azt vetette fel: mennyit fog érni a háza, ha megépül a gyár? Szavai szerint ugyanis évekig fizette a törlesztőrészleteket, mire visszafizette a hitelét. Most viszont csak jócskán áron alul tudja eladni, mert nem kíván az akkumulátorüzem szomszédságában élni. A polgármester erre azt felelte, hogy álláspontja szerint nem fognak csökkenni az üzemmel a lakásárak.
