Az OMSZ főigazgatója szerint a Pest megyei ügyeleti rendszerrel minden a legnagyobb rendben

Az OMSZ főigazgatója szerint a Pest megyei ügyeleti rendszerrel minden a legnagyobb rendben

Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója (Forrás: Mentok.hu)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója, Csató Gábor szerint nem igaz, hogy az új háziorvosi ügyeleti rendszer bevezetése utáni időszakban romlott az egészségügyi alapellátás színvonala Pest megyében, az e témával foglalkozó írásunkban foglaltak miatt pedig levélben kért helyreigazítást lapunktól. A szervezet vezetője által kifogásolt cikkünkben több Pest megyei település polgármesterét, valamint az ellátásban dolgozókat szólaltattunk meg, akik elmondták észrevételeiket a február eleje óta a mentőszolgálat által koordinált szolgálattal kapcsolatban, és kitértünk arra is, milyen lakossági tapasztalatok láttak napvilágot. Említést tettünk továbbá arról, hogy az új ügyeleti rendszer bevezetését követően megnövekedett a fővárosi kórházak sürgősségi osztályainak forgalma.

Az OMSZ szerint például nem igaz, hogy – mint írtuk – „az átalakítás az ország legnépesebb megyéjében a korábban úgy-ahogy elfogadható minőségű alapszolgáltatás drámai romlását és helyenként gyakorlatilag – és remélhetőleg csak átmenetileg – megszűnését jelenti”. Szerintük a valóság ezzel szemben az, hogy – idézzük levelüket – „az új ügyeleti rendszer jól működik, a betegek számára az állapotuknak és szükségleteiknek megelőző ellátást nyújtja”, amit az ellátási számok is igazolnak. Cikkünkben felhívtuk arra a figyelmet,  az új ügyeleti rendszer Pest megyében azt jelenti, hogy február elejétől az addigi 52 helyett 18 ügyeleti pont fogadja a pácienseket – gyerekeket és felnőtteket. Külön gyermekorvosi ügyelet pedig – a fővároson kívül – három városban, Vácon, Cegléden és Érden működik. Emlékeztettünk arra is, hogy – mint arról a nem kormánypárti sajtó hírt adott –, az ügyeletirendszer-váltás első napjaiban nagyon súlyos ellátási anomáliák jelentkeztek: a 1830-as számot sokan hiába hívták, egy szentendrei nő pedig öt és fél órát várt az orvosra, miután édesapja elhunyt. Ezeket az eseteket az OMSZ nem cáfolta sem napvilágra kerülésükkor, sem pedig szerkesztőségünknek írt levelében.

Az OMSZ főigazgatója szerint valótlan az a cikkünkben megjelent mondat is, hogy a legtöbb helyen megszűnt a gyermekorvosi ügyelet. Korábban ugyanis – írják most – „csak néhány helyen és időszakosan állt rendelkezésre ügyeleti ellátás gyermekek számára, február 1-től a vármegye 18+3 pontján kapnak ellátást, a 1830 révén orvosi szintű tanácsadás, a mentőszolgálati kapcsolódás alapján pedig a legmagasabb szintű prehospitális ellátás is biztosított.” A mentőszolgálat vezetőjének levele arra nem tért ki, hogy február 1. előtt a megyében nem 18+3, hanem 52 ügyeleti pont működött, amelynek zöme biztosított gyermekorvosi ellátást is. (Ahogy arról árulkodik a Kormányhivatalok.hu-ról letölthető, a Pest megyei járási gyermek- és háziorvosi ellátás ügyeleti rendjéről szóló – mostanra érvényet vesztett – dokumentum is.)

A témához kapcsolódik Szentendre polgármestere, Fülöp Zsolt nyilatkozata is, aki arról beszélt, az OMSZ Szentendrén tartott tájékoztatóján számos problémát vetettek fel a polgármesterek és az érintett orvosok. Ezek közül a legsúlyosabb talán az volt, hogy a háziorvosok egyértelmű álláspontja szerint nincs meg az a szakmai tudásuk, ami egy kisgyermek vagy csecsemő ügyeleti ellátásához szükséges, pedig ezt várják el tőlük a vegyes ügyeleti rendben.

A mentőszolgálat főigazgatója valótlannak nevezte azt is, hogy a budaörsieknek Budakeszire kell menni, ha ügyeleti ellátásra szorulnak, hiszen „az ügyelet szükség esetén kimegy a beteghez, aki a lakásán kapja meg az ellátást, vagyis sehová sem kell mennie”. Csató Gábor ezzel valójában Budaörs polgármesterének lapunknak adott nyilatkozatára reagált. Wittinghoff Tamás ugyanis azt mondta, Budaörs Törökbálinttal közösen 24 órás felnőtt- és gyermekorvosi ügyeletet működtetett saját finanszírozásban, ezt azonban a törvény értelmében február 1-jétől kénytelenek voltak bezárni, így – mint fogalmazott – „a budaörsieknek is Budakeszire kell menni, ha ügyeleti ellátásra szorulnak”. A polgármester az ügyelet elérésének nehézségeivel kapcsolatban megjegyezte: „azt azért mégis nehéz tolerálni, hogy a 1830-as ügyeleti számot hívva neki is több mint negyedórát kellett várnia, miközben Győrfi Pál tájékoztató szövegét hallgatva megtudhatta, hogy most más beteggel foglalkoznak, kérik türelmét.”

Csató Gábor főigazgatónak nemcsak lapunkkal és cikkünk miatt Wittinghoff Tamással van problémája, hanem a rendszer hibáiról beszélő egészségügyisekkel is. A szerkesztőségünknek írt helyreigazítási kérelemben valótlan állításnak nevezte azt, hogy „az ügyeleti rendszerben jelenleg általános a fejetlenség és káosz”. Ezt szintén nem mi mondjuk, hanem az egyik – atrocitásoktól tartva csak név nélkül nyilatkozó – háziorvos fogalmazta meg ily módon tapasztalatait. Sőt, azt is elmondta, hogy meglátása szerint a probléma nem is a koncepcióval, hanem az amatőr megvalósítással, valamint a döntéshozók és az orvostársadalom közötti elmérgesedett viszonnyal van. „A kormányzat mindjárt az elején parancsuralmi eszközöket vetett be, az orvostársadalom pedig erre beintett. Innen indultunk, de mostanra a legtöbb háziorvos beállt a sorba, és csak magában dohog, hogy fontos szakmai kérdéseket figyelmen kívül hagyva, a fejük felett döntenek” – fogalmazott, hozzátéve: reménykedik abban, hogy az első hónap tapasztalatai alapján finomhangolnak a rendszeren.

Az OMSZ szerint „valótlan állítás, hogy az ügyeletben részt vevő orvosok rengeteget panaszkodnak, elsősorban a túlterheltség miatt”. Az OMSZ az egyik szigetszentmiklósi ügyeleti vonzáskörzetben lévő település rendelőjének asszisztensétől származó észrevételeket kérdőjelezte meg. A mentőszolgálat szerint szó sincs túlterheltségről, az átlagos betegforgalom az alapellátási ügyeletekben még hétvégén is 2 beteg/óra/telephely alatt marad. Az OMSZ által sérelmezett cikkünkben egyébként – természetesen forrásunkat idézve – azt írtuk: volt olyan éjszaka, hogy az ügyeletes orvos alig tartózkodott a rendelőben, mert az otthon ellátandó betegekkel kellett foglalkoznia. Beszélt arról is, hogy az ügyeleti pontoktól távolabb élők sok esetben inkább a fővárosi sürgősségi osztályokat keresik fel, mert abban bíznak, hogy így hamarabb ellátáshoz jutnak. Ezt némileg igazolják az Országos Kórházi Főigazgatóság akkori, az első heti tapasztalatokat mutató adatai, amelyeket kérésünkre küldtek meg. Eszerint a fővárosi sürgősségi osztályok terheltsége összességében közel 7 százalékkal nőtt.

Csató Gábornak egyébként felajánlottuk egy interjú lehetőségét, amelyben módja lenne arra, hogy részleteiben is beszéljen a mentőszolgálat működéséről, reagáljon a kritikákra, illetve megossza az OMSZ ügyeleti rendszerrel kapcsolatos tapasztalatait. Felajánlásunkra cikkünk megjelenéséig nem reagált. 

 

 

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.