Nem csupán az olaj és gáz árának emelkedése ellen kell harcolnia a kormánynak, hanem az ellátás biztonságát is garantálnia kell – hangsúlyozta a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorából a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Az MTI által is idézett Dömötör Csaba hozzátette: a gáz esetében szerencsére a hosszútávú szerződések biztosítékot jelentenek Magyarország számára, más országok azonban nemcsak az áremelkedésekkel állnak szemben, de abban sem biztosak, hogy lesz-e elég gáz a fűtési szezonban.
– Ezért mondjuk azt, hogy fel kell erősíteni a változást követelő hangokat. A mi erősítőnk a konzultáció, ezért is van nagy jelentősége annak, hogy már több mint egymillióan töltötték ki. Szeretnék ezúton is köszönetet mondani mindenkinek, aki megtette ezt – emelte ki. Az elmúlt hetekben több száz fórumot tartottak, melyen több tízezren vettek részt.
Dömötör Csaba elmondása szerint a benzinárak és az olajellátás kérdése azért aktuális, mert az olajembargóról nyáron hozott döntés a napokban lép életbe. „Magyarország mentességet harcolt ki a döntés alól, és sikerült elérni, hogy vezetéken keresztül továbbra is kapjon orosz olajat, tehát a szállítási korlátozások alól ki tud bújni, de az áremelési hatás alól sajnos nem” – emlékeztetett. – Ha ugyanis kevesebb orosz olaj érkezik Európába, annak árfelhajtó hatása lesz, így előfordulhat, hogy Magyarország is drágábban tud majd olajat beszerezni és közvetett módon mi is fizetjük a szankciós felárat – emelte ki.
Megállapodhatott az EU az orosz olaj árplafonjáról: 60 dollár
Ez valamivel alacsonyabb, mint amennyit az orosz olaj nagy vásárlói, például Kína és India jelenleg fizetnek.
Dömötör szerint Brüsszelben dolgoznak a kilencedik szankciós csomagon is, ez a hírek szerint kiterjedne például a nukleáris energiára is. Ez Magyarországnak súlyos károkat okozna, részben azért, mert a paksi blokkok orosz technológiával működnek, másrészt pedig akadályt gördítenének a paksi bővítés elé. „Márpedig a paksi áram Magyarország számára az olcsóbb áram garanciája, ezért mi a nukleáris szankciókat nem támogatjuk” – fogalmazott. Ez egy többfrontos vita - összegzett az államtitkár: életbe lép az olajembargó, napirenden vannak a gázszankciók a gázársapka formájában, illetve a kilencedik csomag kiterjedne a nukleáris energiára is.
– Senki nem várhatja el tőlünk, hogy lábon lőjük magunkat gazdasági értelemben – mutatott rá a kormánypárti politikus, hozzáfűzve: a magyar kormánynak az a dolga, hogy irányváltást érjen el, mert enélkül Európa olyan versenyképességi hátrányt szenvedhet el, ahonnan nem lehet majd visszakapaszkodni. „Nagyon sok oldalról be tudjuk már bizonyítani, hogy nem működnek ezek a lépések, kezdve onnan, hogy azt mondták, véget vetnek a háborúnak. Nem vetettek véget” – emlékeztetett Dömötör Csaba. Mint kiemelte, nem számoltak azzal, hogy noha Oroszország talán kevesebb olajat vagy gázt ad el Nyugat-Európába, ám ha közben drasztikusan megemelkednek az árak, akkor alacsonyabb eladott mennyiséggel is a pénzüknél vannak.
Holoda Attila a benzinárstopról: Hiába olcsó valami, ha nem lehet kapni
Szerinte ha január után is fennmarad az árstop, célzottan, például szociális alapon kéne a támogatást biztosítani.
Közben az európai gazdaságra gyakorolt hatások drasztikusak. Már az Európai Bizottság is azzal számol, hogy a negyedik negyedévben recesszió, gazdasági visszaesés lesz. Az Economist liberális gazdasági lap százezres nagyságrendre becsüli a megemelkedett energiaárak miatti európai többlethalálozás mértékét – figyelmeztetett az államtitkár. Dömötör Csaba hangsúlyozta: kiderült, hogy a Magyarország által az uniós források felhasználására készített tervek jók, „ezt már ez Európai Bizottság sem tagadja”. Mint hozzátette, az is egyértelmű, hogy a magyar kormány mindent megtett a források mihamarabbi lehívása érdekében, hiszen a parlament tizenhét törvényt fogadott el, illetve módosított az őszi ülésszakban.
– Ha ezek után sem hajlandóak odaadni ezeket a forrásokat, annak már semmi köze nincs a magyar jogállamisághoz, csak a politikához és a nyomásgyakorláshoz, hogy változtassuk meg az álláspontunkat például a szankciók, a globális minimumadó vagy éppen Ukrajna finanszírozása ügyében – közölte. Dömötör Csaba szerint ezeket az ügyeket nem lenne szabad összekötni, mégis erős a gyanú, hogy összekötik őket. Az államtitkár úgy vélte, az Európai Bizottságban is többen lehetnek, akik megállapodnának Magyarországgal és folyósítanák a visszatartott forrásokat. „De nagy a nyomás rajtuk az Európai Parlament baloldala részéről, és ebben a magyar baloldali képviselőknek is nagy felelőssége van” – hangsúlyozta.
Mint kiemelte, azt várják el: hitelfelvétellel tartósan biztosítsunk pénzt Ukrajnának, miközben a nekünk járó forrásokat még nem adták oda. „Csak reméljük, hogy nem azokat a nekünk járó összegeket akarják az EU-n kívülre adni, amelyekről az elmúlt hónapokban vitáztunk” – jegyezte meg. Dömötör Csaba kiemelte ugyanakkor, hogy Magyarország kétoldalú keretek között hajlandó segíteni Ukrajnának, és már eddig is több mint 30 milliárd forintot költött az ukrán menekültek megsegítésére.
A Márki-Zayéket támogató Action for Democracy diplomáciai és jogi lépésekre készül
Aggasztónak tartják, hogy a kormány szerintük a teljes államapparátust bevetette az ellenük folyó lejárató kampányban.
Az Action for Democracy kampányfinanszírozási ügyéről szólva az államtitkár hangsúlyozta: „ez az egyik legcsúnyább baloldali lebukás a rendszerváltás óta”. „Az az összeg, amit kaptak, nagyjából a négyszerese annak, amelyet a magyar pártok demokratikus és átlátható körülmények között a magyar államtól kapnak” – mutatott rá. „Az, amit látunk, az a legsúlyosabb befolyásolási kísérlet. Mindez háborús helyzetben, egy olyan időszakban, amikor Európa gazdasági lejtmenetben van. Ez nem játék, ezek a dollárok tartósan beépültek a baloldal politikájába: ott vannak a nyilatkozataikban, a szankciópártiságukban és abban is, hogy kampányolnak azért, hogy ne kapjuk meg az uniós forrásokat” – mondta el Dömötör Csaba.
