Gattyán György tavaly alapított cége elismerte, hogy valóban felvillanó reklámok sugárzását rendelte meg a TV2-től. Sőt, a Legnagyobb Vállakozás Kft. lapunknak elküldött közleményéből az is kiderül, hogy kifejezetten sikeresnek tartják a kampányt, amelyben két másik reklám között fél másodpercre felvillan a „digitalizáció” felirat. A kifejezés egyébként központi eleme az egyik leggazdagabb által alapított, és a tavaszi országgyűlési választáson indulni szándékozó Megoldás Mozgalomnak.
Ugyanakkor hangsúlyozzák: „Gattyán György az elmúlt hetekben többször leszögezte, hogy a Legnagyobb Vállalkozás KFT. és
a Megoldás Mozgalom két külön entitás.”
A szokatlan reklámra, az úgynevezett reklámstingre (fullánk) a Telex egyik olvasója hívta fel a portál figyelmét. A csatornán futó reklámblokkokban ez úgy néz ki, hogy az egyik pillanatban még egy süteményreklámot látunk, vagy egy elektronikai cikkeket árusító bolt hirdetése fut, aztán már át is villant a képernyőn a pártszlogen: „Digitalizáció!” felirat fehér betűkkel, piros háttér előtt.
A Media1 emlékeztet, a mostani ügy azonban azért is érdekes, hiszen a rövid reklámszpot egy párt programját népszerűsíti, még ha elsőre ez esetleg nem is derül ki belőle a kevésbé tájékozott tévénézők számára. Épp az benne a trükk, hogy a hirdető hivatalosan nem maga a reklámozott párt, hanem egy, a párt alapítójához, Gattyán Györgyhöz köthető kft. A Media1 megkérdezte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy ez rendben van-e, választ még nem kaptak.
A Telex szerint nem előzmény nélküli a hirdetéstípus. Nálunk először 2005 környékén futott ilyen reklám, akkor egy telekommunikációs cég használt ilyet a Viasat 3-on. 2016-ban a hazai sajtó sokat foglalkozott azzal, hogy az MVM Paksot felvillanó reklámokkal népszerűsítette szintén a TV2.
A felvillanó reklámtípusnak van olyan verziója, amelyik olyannyira rövid és szinte érzékelhetetlen, hogy már törvénytelennek számít. Ezt a módszert később betiltották az Egyesült Államokban, és a reklámtörvény nálunk is tiltja a tudatosan nem érzékelhető hirdetési módszerek használatát.
A tudatosan nem észlelhető reklámokról így rendelkezik a 2008-as reklámtörvény: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”, amelyről később a jogszabály kijelenti, hogy tilos.
