Hétfőn telik le az a kilencven nap, ami után a választási irodáknak meg kell semmisíteniük a júniusi európai parlamenti (EP-) és önkormányzati választás ajánlóíveit és szavazólapjait – derült ki az MTI híradásából. A jegyzőkönyveket azért megőrzik, azok a Magyar Nemzeti Levéltárban lesznek megtalálhatóak.
Azt a választási eljárásról szóló 2013. évi törvény írja elő, hogy a szavazólapokat a voksolás napja után a helyi választási irodában kell elhelyezni. Kilencven napig kell a papírokat úgy őrizni, hogy azok illetéktelenek számára ne legyenek hozzáférhetőek, majd a jegyzőkönyvek kivételével mindent megsemmisíteni. Vonatkozik ez a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékekre, a külképviseleti névjegyzékekre, a levélben szavazók jegyzékére és a mozgóurnát igénylők kinyomtatott jegyzékére is. Az érintett iratokat csak akkor kell megőrizni a jogerős lezárásig, ha a választás eredményével összefüggésben büntetőeljárás van folyamatban.
Az idei választás után különösen nagy figyelmet kapott az, hol és hogyan őrzik a szavazólapokat, illetve ki és mikor férhet azokhoz hozzá egy újraszámolás esetében. A főpolgármesteri választáson előbb csak az érvénytelennek nyilvánított szavazólapokat, majd végül az összes szavazatot újra kellett számolni. Több számláló is nyilatkozott arról, hogy emlékeik szerint náluk érvénytelennek nyilváníthattak olyanokat is, amelyek valójában nem voltak azok, Vitézy Dávid pedig erre hivatkozva sikerrel indítványozta az újraszámlálást. Utóbb viszont feljelentés is született a bejelentésekből, mivel a gyanú szerint többen (elsősorban fideszes szavazatszámlálók) úgy tehettek bejelentést, hogy valójában mégsem voltak náluk tévesen érvénytelenített szavazatok. Abból is vita bontakozott ki, hogy hozzáférhettek-e az újraszámlálni kívánt szavazólapokhoz olyanok, akik még az aktus előtt módosíthattak egyes szavazatokon. Hasonló választási csalásról viszont nem került elő bizonyíték.
