Újabb figyelmeztetés az Egyesült Államok részéről a délutáni bejelentés, miszerint az amerikaiak szankciókat vetnek ki a Magyarországon működő, orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank tisztségviselőire – ezt mondta a Magyar Hangnak Jeszenszky Géza volt külügyminiszter. Meglátása szerint az Egyesült Államok „lehetőséget kínál, hogy Magyarország módosítson a jelenlegi oroszbarát politikáján”.
Több mint ötven intézményre és személyre vet ki szankciókat az Egyesült Államok, hogy csökkentsék orosz személyek hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez – jelentette be David Pressman amerikai nagykövet szerda délutáni sajtótájékoztatóján. Köztük található a gyakran orosz kémbanknak nevezett, Magyarországon működő Nemzetközi Beruházási Bank három vezetője: Nyikolaj Koszov, a Nemzetközi Befektetési Bank elnöke, Laszlóczki Imre magyar alelnök és Georgij Potapov az intézmény kormányzótanácsának elnökhelyettese, illetve maga, az intézmény is. Mint a nagykövet a sajtótájékoztatón kifejtette, az Egyesült Államok kormánya számos alkalommal jelezte már aggodalmát annak kapcsán, hogy Oroszország felhasználhatja az intézményt. Hiszen miközben több NATO-tag és az Európai Uniós is keményen szembeszáll az orosz agresszióval, a magyar kormány helyszínt ad Magyarországon a szervezetnek, amelynek vezetői és munkatársai diplomataútlevéllel is rendelkeznek. A magyar kormány ezeket a kifogásokat elutasította.
A sajtóban még a bejelentés előtt felmerültek olyan háttérinformációk és elemzői előrejelzések is, amelyek ennél drasztikusabb szankciókat feltételeztek.
– Vajúdtak a hegyek, és egeret szültek – utalt a találgatásokra Jeszenkszy Géza diplomata, egyetemi tanár, az Antall-kormány egykori külügyminisztere. Mint mondta, „nyilván egyesek tartottak tőle, hogy eddigi meggondolatlan szavaik miatt kitiltják őket az Egyesült Államokból”, ez azonban nagyon erős kritika lett volna a magyar kormány irányába. Emellett alkalmat adott volna arra, hogy azok, akik „amerikaellenes propagandát művelnek”, azzal váldolják az Egyesült Államokat, hogy beavatkozik Magyarország belső ügyeibe. Az Egyesült Államoknak pedig véleménye szerint nincs szüksége rá, hogy ilyen pengeváltásba keveredjen egy szövetségesével.
– Egészében véve örülök, hogy nem romlott tovább a magyar-amerikai viszony – értékelt a volt külügyminiszter, aki szerint David Pressman legutóbbi, wahshingtoni nyilatkozata keményebb volt, mint a mostani bejelentés. A diplomata akkor egy New York Timesban megjelent interjújában nyugtalanítónak nevezte az Orbán-kormány fokozódó Amerika-ellenességét.
Jeszenszky Géza szerint a szerda délután bejelentett szankció „újabb figyelmeztetés”, annak a jele, hogy az Egyesült Államok „a sértések ellenére nem akarja tovább élezni a viszonyt Magyarországgal”, helyette „lehetőséget kínál, hogy Magyarország módosítson a jelenlegi oroszbarát politikáján”. A magyar kormány is erre reagálhatott, amikor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai sajtótájékoztatóján arról beszélt, nem fogadható el, hogy a kormány külső nyomás hatására változtasson a politikáján.
Azt viszont Jeszenszky Géza nem tartja megalapozott érvnek, hogy Magyarországot „háborúpárti” álláspontra akarná kényszeríteni az Egyesült Államok. – Nem látok háborúpártiakat, csak Oroszországban, amely a nemzetközi jogot megsértve megtámadta Ukrajnát. Akik Ukrajnát segítik, nem háborút akarnak – de ha ez a támogatás megszűnne, Oroszország legázolná Ukrajnát. A béke egyetlen módja az, ha Oroszország belátja, hogy ez az akciója sikertelen volt. Oroszországnak el kellene jutnia odáig, hogy keresse a megoldást – vélekedett.
Szavai szerint a legkevesebb, amit az Egyesült Államok elvárhat, hogy a kémbanknak is nevezett orosz hátterű pénzintézet ne működjön Magyarországon, és bár ezt nem tudja megakadályozni, „nagyon is helyénvaló” a figyelmeztetés, hogy a szövetséges Magyarország közvetett módon se támogassa Oroszország háborúját.
