Június utolsó hetében két új kínai járatot köszöntöttek a budapesti repülőtéren: elindult a közvetlen Kanton-Budapest és Hszian-Budapest légijárat. Az újdonságokhoz augusztusban csatlakozó Budapest-Shenzennel együtt már összesen hét közvetlen összeköttetés lesz elérhető Budapest és Kína között. Ezzel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér Kelet-Közép-Európa legkiterjedtebb hálózatát kínálja a távol-keleti ország felé, jelentős gazdasági előnyt biztosítva Magyarországnak – írja a nemrégiben állami tulajdonba került Budapest Airport szombati közleményében. Szerintük az új járatoknak az utasok is örülhetnek: megnyílt az út Ázsia többi térsége, valamint Új-Zéland és Ausztrália irányába.
Peking, Sanghaj, Csungking és Ningbo mellett június végétől már Kanton és Hszian városa is elérhető közvetlen repülőjárattal Budapestről, amelyhez augusztus elején csatlakozik Sencsen, heti húszra bővítve az ázsiai ország és Magyarország közötti légi összeköttetések számát. Ráadásul könnyen megeshet, hogy újabb kínai városokba is indulnak a közeljövőben járatok, erről most folynak a tárgyalások. Eközben Észak-Amerikába egyetlen közvetlen járat sincs Budapestről, miközben az adatok szerint idén hatszázezer ember utazna az Egyesült Államok nagyvárosai és Budapest között. A magyar főváros és Kína közötti idei kapacitás 400 ezer szék!
A közlemény szerint a China Southern jóvoltából közvetlen járattal elérhetővé vált Kanton Kína egyik legfontosabb gazdasági központja: a városnak otthont adó Kuangtung tartomány térsége az ország GDP-jének 10 százalékát adja, ezért az összeköttetés a magyar gazdaság számára is kiemelt jelentőségű. A Gyöngy-folyó deltája – Hongkong, Makaó, Sencsen, és Kanton térsége – a világ legnagyobb informatikai és megújuló energia kutatás-fejlesztési központja. A több mint 15 millió lakosú metropoliszból többek között olyan, Magyarországon is jelentős befektető vállalatok származnak, mint a BYD, a Huawei, a ZTE, a Sunwoda, és az Eve Energy.
A körülbelül 13 milliós lakosságú, 3000 éves Hszian Senhszi tartomány székhelye és egyben legnagyobb városa. Pekingtől mintegy 900 kilométerre délnyugatra fekszik, fontos ipari és pénzügyi központ, és turisztikai szempontból is fontos értéket képvisel. Itt található minden idők egyik legnagyobb régészeti felfedezése, az első kínai császár sírját őrző 8000 agyagkatona, valamint Kína legjobb állapotban fennmaradt, 11 kilométer hosszú városfala a ráépült 13 emeletes pagodával. A járatot a Shanghai Airlines és a China Eastern biztosítja.
Az új desztinációk fontos csomópontként szolgálnak a Budapestről induló utasoknak a Kínán és Ázsián belül történő továbbutazáshoz, a pekingi, sanghaji és kantoni járatok pedig kényelmes átszállási lehetőséget kínálnak Ausztrália és Új-Zéland felé.
– A héten elindított két új járat újabb megerősítése a kínai-magyar légi kapcsolatoknak, ami mind az utasok, mind a magyar gazdaság számára előnyt jelent - mondta Francois Berisot, a Budapest Airport nemrégiben kinevezett új vezérigazgatója. – Az elmúlt években a Budapest Airport olyan kiterjedt útvonalhálózatot alakított ki Kína nagyvárosaiba, ami regionális szinten is kiemelkedő, a légikikötő a két ország között utazó szabadidős és üzleti utasok, illetve a keletről érkező cargo szállítmányok kelet-közép-európai regionális központja lett. A Budapest Airport jelenleg is tárgyal újabb kínai járatok elindításáról, tovább erősítve a két ország között fennálló gazdasági kapcsolatot és virágzó turizmust – fejtette ki.
A közleményben külön kitértek arra is: a Budapest Airport a járatok elindításával kapcsolatban aktívan együttműködött a Külgazdasági és Külügyminisztériummal és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel.
