Tartósan csökkenhetnek a lakásbérleti árak, legalábbis Budapest belvárosában, miután az önkormányzatok lehetőséget kaptak a rövid távú turisztikai célú, elsősorban az Airbnb útján intézett lakáskiadás szabályozására. A koronavírus turizmusra gyakorolt hatása már most is érezteti hatását a kínálaton: megjelentek ugyanis a hosszú távú lakásbérleti piacon azok az ingatlanok, amelyeket tulajdonosaik korábban turisztikai célú bérbeadással hasznosítottak, és ez az Ingatlan.com elemzése szerint új korszakot nyit a budapesti lakáspiacon.
A július eleji adatok szerint 4799 lakásba kerestek bérlőt magánszemélyek a fővárosban. Ez a februári kínálatot 39 százalékkal, a tavaly júliusit pedig 62 százalékkal haladja meg. A közvetítők kínálatával együtt több mint 10 ezer lakás volt kiadó, ami a járvány előtti szinthez képest 30 százalékos növekedést jelent. Ez egyelőre a belső kerületekben jár a bérleti árak mérséklődésével, de az Airbnb korlátok közé szorításával hosszú távon csökkenhetnek a bérleti díjak, és ez továbbgyűrűzhet a külső kerületekre is, ahol egyelőre nem lehet érzékelni számottevő áresést.
Bár a kormányzati szereplők az utóbbi tíz év politikájával szemben most már egyre gyakrabban utalnak arra, hogy nehéz a lakáshoz jutás, és észlelik az emelkedő lakásbérleti díjak problémáját, a kormány részéről az Airbnb korlátozásának lehetősége az első olyan intézkedés, amelynek érdemi, hosszú távú hatása lehet a lakásbérleti lehetőségekre, legalábbis a fővárosban biztosan.
Az Airbnb korlátok közé szorítására az utóbbi években számos európai nagyváros tett kísérletet. A napokban Lisszabon polgármestere, Fernando Medina jelentette be, hogy anyagi támogatást kínálna a belvárosi tulajdonosoknak annak fejében, ha rövid helyett hosszú távra adják bérbe a lakásukat, tehát a város által kínált anyagi biztonságért cserébe megfizethető lakhatást kínálnak, különösen a közalkalmazottaknak.
Hosszú távon a magyar fővárosnak is van olyan elképzelése, hogy a megfizethetőség irányába terelje a bérlakáspiacot. Már korábban jelezték: nonprofit lakásügynökség létrehozását tervezik, amely – amellett, hogy a főváros mintegy 1200 önkormányzati lakását és a programhoz csatlakozó kerületek bérlakásállományának egy részét is kezelhetné – magántulajdonosoktól is bérelne lakásokat, amelyeket aztán megfizethető áron adna bérbe a lakásügynökségen keresztül. Misetics Bálint, a főpolgármester szociál- és lakáspolitikai főtanácsadója elmondta: bár az önkormányzati bérlakások mintegy 97 százaléka a kerületek tulajdonában áll, az önkormányzatok egy része – reményeik szerint – együttműködő lesz egy egységesebb lakáspolitika kialakításában. Jelenleg fővárosi cégek és kerületi önkormányzatok bevonásával szakértői csapat dolgozik egy új fővárosi lakásügyi stratégián, ezen belül – a sok európai városban már működő – lakásügynökségi modell kidolgozásán.
Molnár György, az MSZP egykori józsefvárosi önkormányzati képviselője, jelenlegi polgármesteri főtanácsadó jelezte: a VIII. kerület mindenképpen csatlakozna a kezdeményezéshez. Szerinte a piacinál alacsonyabb áron lehetne így hosszú távra bérbe adni az önkormányzat által bérelt lakásokat. Arra a kérdésre, hogy ez miért érné meg a tulajdonosoknak, azt válaszolta: garanciaalap szolgálná a tulajdonosok biztonságát, ha esetleg a bérlő kárt okoz az ingatlanban, és az önkormányzati garanciavállalás biztonsága vonzó lenne.
– Ma Budapesten tapasztalataim szerint sok lakás áll üresen azért, mert tulajdonosaik nem vállalják a bérbeadással járó kockázatokat. Akik mégis kiadják a lakásukat, beépítik az árba ezt a kockázatot, így egy önkormányzati lakásügynökség kedvezőbb árakra lenne képes – vélekedett Molnár. Az Airbnb korlátozása szerinte jó lehetőség arra, hogy egy ilyen nonprofit cég megjelenjen a piacon, hiszen hirtelen sok lakás kerülhet a hosszú távú bérleti piacra.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/29. számában jelent meg július 17-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/29. számban? Itt megnézheti!
