29 igen, 9 nem és 1 tartózkodás mellett megszavazta a Pécsi Tudományegyetem szenátusa, hogy alapítványi fenntartásba kerüljön az egyetem. A vitából az a kép rajzolódott ki, hogy két bizonytalan közül választottak a testület tagjai, amikor nagyon rövid határidővel döntöttek. Az átalakulást kritizálók a bizonytalanságot és az alapítvány széles jogosítványait emelték ki, a támogatók szerint viszont változásra van szükség. Jogi garancia nincs semmire sem az átalakulás során, ezt a modellváltás támogatói sem cáfolták.
Több mint három órás vita után nagy többséggel az egyetem alapítványi fenntartásba adásáról határozott a Pécsi Tudományegyetem szenátusa péntek délután. A szándéknyilatkozatban szerepel, hogy az egyetemi klinika továbbra is az egyetem része maradjon. Az ülés nyilvános volt, online is közvetítették. Az egyes karokon az elmúlt hetekben már szavaztak a modellváltásról, de a karokat képviselő szenátorok nem minden esetben értettek egyet a kari döntéssel.
– Ajánlatot kaptunk, amelyet nem ezüsttálcán, glaszékesztyűben szervíroztak, hanem le kell hajolni érte. Ott is hagyhatjuk. Ennek lehetnek előnyei és kockázatai. Én úgy döntöttem, támogatni fogom az előterjesztést, hiszen új lehetőségek nyílnak ki az egyetem előtt, és a kapcsolódó kockázatok eltörpülnek ezek mellett – fogalmazott a vita elején az egyetem rektora, Miseta Attila.
A legtöbb aggály a bizonytalansággal, a garanciák hiányával kapcsolatban merült fel: nincs jogi garancia sem arra, hogy megvalósulnak a szenátus mostani elképzelései a modellváltás kapcsán, sem például arra, hogy a munkavállalók nem kerülnek a mostaninál hátrányosabb helyzetbe. Bár a szenátus elfogadott egy nyilatkozatot is arról, hogy milyen szempontokat tart fontosnak az átalakulásnál, az általuk megfogalmazott törekvések nem kötik az új fenntartót, az alapítvány kuratóriumát.
Hausmann Péter (Közgazdaságtudományi Kar) a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete nevében szólalt fel, mivel ők nem rendelkeznek szavazati joggal. Elmondta: nem támogatja a szakszervezet a modellváltást, de nem a modellváltás, hanem a kidolgozottság hiánya miatt. – Nem hiszem, hogy bárki komolyan gonodlja, hogy jó szívvel lehet igennel vagy nemmel válaszolni egy ilyen átalakulásra két hét alatt – mondta.
A szakszervezet szerint az átalakítás logikája is probléma: elvileg alulról kezdeményezi az egyetem az átalakulást, de azt, hogy ennek milyen kimenetele lehet, csak a fenntartó tudja, viszont nem árulja el. Szerinte a munkaadók és a munkavállalók is alulinformáltak.
Lamár Ibolya (PTE Integrált Egészségügyi Szakszervezet) az egyetemen dolgozó 2300 nem oktató közalkalmazott képviseletében szintén sérelmezte, hogy az átalakításról ők tudnak a legkevesebbet. Emiatt nem is tudja támogatni a döntést, mert nincsenek megnyugtató válaszok a munkavállalók helyzetével kapcsolatos kérdésekre.
Sok a bizonytalanság, reagált a munkavállalók aggódalmaira a rektor, de megjegyezte: nem került sor tömeges elbocsátásokra az eddig átalakított egyetemeken. Úgy fogalmazott: nem tud ígérni semmit, de ez a mostani rendszerben is így van.
Kőhalmi László (Állam és Jogtudományi Kar) szenátor kifejtette: a Munka törvénykönyve hatálya alatt kedvezőtlenebb helyzetbe kerülhetnek a munkavállalók, például megszűnik a 25 nap pótszabadságuk. Általában véve sincs elmondása szerint semmire jogi garancia az átalakulás során, a fenntartó alapítvány kuratóriuma bármit módosíthat, mindegy, hogy mit fogad el most a szenátus. Többek között azt említette, hogy nem választhatnak majd rektort.
Elmondta: kollégái tartanak a véleményszabadság elvesztésétől, hiszen egy magánintézménynek nem kell biztosítania a világnézeti semlegességet. Arra számít, hogy évek múlva biztosan piacibb szemlélet uralkodik majd, és a hallgatók anyagi kiszolgáltatottsága tovább nő. Azt javasolta, hogy néhány hónap múlva térjenek vissza a modellváltás kérdésére. A jogi karon a Kari Tanács egyébként a modellváltás mellett szavazott.
Berke Gyula tanszékvezető egyetemi docens, az Állam-és Jogtudományi Kar korábbi dékánja tanácskozási joggal volt jelen az ülésen, és a modellváltás mellett érvelt. A munkajogász az aggodalmakra azt válaszolta, hogy a jelenlegi közalkalmazotti törvényhez képest nem hoz lényeges romlást a Munka törvénykönyve. Sőt, szerinte kedvezőbb helyzetet teremt, mert a kollektív szerződések korlátozás nélkül térhetnek el a Munka törvénykönyvétől a munkavállalók javára, ami elmondása szerint sokszor megtörtént ilyen átalakulások során.
Viszont elismerte, hogy valóban nincsenek jogi garanciák a változásokra: szerinte “ma sem az egyetem falain belül sem azon kívül senki nem tud garanciát nyújtani semmire” Az átalakulás önmagában az oktatás finanszírozását nem érinti, elmondása szerint ez kiderült a minisztériummal való tárgyalásokon.
– Ha az a kritika fogalmazódik meg az egésszel kapcsolatban, hogy megengedhetetlen, hogy ilyen határidőkkel intéződjék a dolog, egyetértek. Ezen nincs mit szépíteni, ilyet nem szabad csinálni – mondta Berke. Ennek ellenére a professzor bizakodó, nem látja alaposnak a félelmeket. A rektor pedig ismét azt emelte ki: le kell hajolni a lehetőségért, mert ki tudja, visszatér-e.
Rappai Gábor, a Közgazdaságtudományi Egyetem Kari Tanácsának tagja, szenátor szerint bármekkora kockázatot vállal is a modellváltással az egyetem, ebben az állapotban nem maradhat, mert az nem hatékony, nem tudott az egyetem gyarapodni, nem tudott elég forrást bevonni, és emiatt szerinte nem tudták a feladataikat jól elvégezni. – Egyes szervezeti egységek más szervezeti egységek által megtermelt forrásokból éltek. A Közgazdaságtudományi Kar húsz éven át mindig befizető volt, fejlesztési forrásait más karokon használták fel – mondta. Medvegy Gabriella, a Műszaki és Informatikai Kar dékánja úgy fogalmazott: "valaminek változnia kell".
Heidl György, a Bölcsészet-és Társadalomtudományi Kar dékánja szerint valóban sok a kínzó kérdés az egyetem működésével kapcsolatban, de olyanoknak kellene ezeket megoldani, akiket ismernek, és akikben bíznak. Most viszont azt sem tudják, ki lesz az, akiben bízniuk kellene. Nincsen tárgyalás, sem garanciák. Ugyan az állami fenntartóval tárgyalt egy delegáció, de a fenntartó azt jelezte, hogy majd a kuratóriummal vitassák ezt meg.
– A demokráciáról van szó: most négy évente lehet véleményt mondani a vezetésről, míg a kuratórium bármit megtehet, és leválthatatlan, tagjai egymást választják be a kuratóriumba, mint a Nemzet Színészei. Miként tudunk kontrollt gyakorolni a kuratórium fölött? – tette fel a kérdést, amelyre nem érkezett konkrét válasz.
A rektor szerint ezzel szemben az állami fenntartás is felvetett hasonló problémákat: – Kettő-négy évenként új terveket toltak az orrunk elé, és abba sem volt beleszólásunk – mondta.
