Milliárdos mínuszba került Budapest számlája, de a kormányzati intézmények is tartoznak

Milliárdos mínuszba került Budapest számlája, de a kormányzati intézmények is tartoznak

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes beszél Budapest anyagi helyzetéről és lehetőségeiről

Fotó: Koncz Tamás / Magyar Hang

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nem túl rózsás a helyzet - kezdte csütörtöki sajtótájékoztatóját Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, melyen Budapest anyagi helyzetéről számolt be. Bár szerinte működik a tavasszal meghirdetett túlélő program, a főváros már így is csak folyószámla-hitelből tud működni  – ami után majd 16,3 százalékos kamatot kell, hogy fizessenek.

A helyzetet az irreálisan magas szolidaritási adó elvonása idézte elő. A fővárostól idén összesen 58 milliárd forintot szedne be a kormány ezen a jogcímen (Tarlós István idején csak 5 milliárdos volt ez a tétel), a Magyar Államkincstár pedig a városvezetés minden tiltakozása ellenére júliusban inkasszózta is Budapest számlájáról a hónapra esedékes 3,9 milliárd forintot.

– Természetesen megindítottuk a pénzbegyűjtés miatt a közigazgatási pert, és azonnali jogvédelmet is kértünk a fizetési kötelezettség felfüggesztésére – mesélte Kiss –, ám ezt a kérést első fokon elutasította a bíróság. A főváros így sem adja fel, tovább perelnének, hogy megállítsák a kormányzati pénzszivattyút.

Kiss pontokba szedve mutatta be, hogy milyen bevételekre számíthat és mire költ a jelenlegi helyzetben Budapest. Véleménye szerint a túlélő program sikerességét mutatja, hogy az elvonás ellenére is csak egymilliárdos veszteségük van, bár a program előtt mínusz 76 milliárddal is számoltak augusztus végéig.

  • A kormányzattól kapott támogatások idáig elég szegényesnek bizonyultak:
  • 0 százalék jött rezsitámogatásként
  • 0 százalék jött a Lánchídra ígért 6 milliárdos keretből
  • A BKK működtetésére szánt évi 12 milliárd forintból 7 milliárdot viszont elutaltak, cserébe a főváros is fizeti az agglomerációs közlekedés költségeit

 Kiss Ambrustól azt is megtudhattuk, hogy a főváros idén 271 milliárdos iparűzési adóval számol, amiből június végéig 139 milliárd (a tervezett összeg 51 százaléka) be is folyt, a maradékra pedig szeptembertől számítanak. Ezen felül még legfeljebb 10-15 milliárdos egyéb bevétellel kalkulálnak, míg a kiadási oldalon 274 milliárd forinttal terveznek. Mint a városvezető elmondta, 

  • Ingatlanértékesítésből az éves becsült bevétel 1,8 százalékát kapták meg.
  • Az éves kiadási oldalon június végén viszont a tervezett összeg 42 százalékát elköltötték már.
  • A teljes összeg 36 százaléka ment a közösségi közlekedés fenntartására,
  • 45 százalék a fővárosi intézmények működtetésére,
  • 6 százalékot közvilágításra,
  • 8 százalékot pedig adósságszolgálatra költöttek.

A főváros szempontjából pedig a szolidaritási adó jogos (tehát a kapott állami normatívával egyező) mértékének 84 százalékát, 30 milliárd forintot már befizették – igaz, a kormányzati elvárások szerint ez csak az éves összeg 52 százalékát teszi ki.

Kiss Ambrus rátért a kormányzati intézmények tartozásaira is, és itt vált keményebb hangulatúvá a sajtótájékoztató is. Mint elmondta, Budapest összesen 27 milliárd elmaradt befizetést vár el az Orbán-kormánytól: ebben benne van Lánchíd felújítására megígért, de oda nem adott 6 milliárdos forrás, a Fővárosi Önkormányzat és a Fővárosi Vízművek máig várt 16,5 milliárdos rezsitámogatása és a Budapesten működő kormányzati-rendészeti szervek 5,5 milliárdos kifizetetlen számlacsomagja is. 

A Magyar Hang kérdésére Kiss azt mondta: ők is tudnak olyan módszereket bevetni, mint a kormány. Ha az Orbán-kabinet nem fizeti ki a Budapestnek járó támogatásokat, a főváros sem finanszírozza majd a kormányzati intézmények számláit.

Az Index kérdésére a főpolgármester-helyettes hozzátette: a Fővárosi Önkormányzat már csak akkor vág bele önként vállalt feladatok ellátásába, ha erre külső forrásokat képes bevonni.

Ilyen önként vállalt feladat például a menekültek ellátása, amihez nemzetközi szervezetek mintegy 2 milliárdos támogatására támaszkodhatnak, vagy a hajléktalanellátásnak bizonyos szolgáltatásai, amihez pályázati pénzeket vonnak be. A főváros daganatgyanús esetek mielőbbi diagnosztikáját segítő CT-, MR-programja is idetartozik. Ezeknek az önkéntes feladatoknak a forrásigényét a város költségvetése nagyjából 20 százalékban finanszírozza, a többit külső forrás bevonásával biztosítják.

Budapest költségvetéséről hamarosan havonta frissülő adatokat is megismerhetünk, Kiss Ambrus ugyanis rendszeres beszámolókat ígér az év végéig a főváros pénzügyi helyzetéről.