Sajtóinformációk szerint a beígért pénz felét biztosítja csak a kormány az egészségügyi intézmények adósságának kifizetésére, ráadásul az eladósodott intézmények vezetőit akár bércsökkentéssel is sújthatják.
Már régóta téma a hazai egészségügy rendbetétele, a kórházak adósságának rendszeres rendezése az állam részéről. Az Orbán-kormány idén eddig halogatta a gyakorlati kivitelezést, ám nemrég Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztériumának első embere bejelentette, döntött a kabinet, és 55 milliárd forintot áldoz az adósságok konszolidálására. Ez ugyan a kórházak adósságát fedezné is, ám a Népszava most arról ír, hogy ennek csak a felét lehet a tartozások kiegyenlítésére fordítani. Ez pedig konkrétan azt jelenti, a hitelezőknek csak egy része juthat a pénzéhez, hiába jártak le a számláik már 30, 60 és 90 napos fizetési határidőkkel.
Lepedőn, pelenkán, injekciós tűn spórolnak a Jahn Ferenc-kórházban | Magyar Hang
Az osztályok egymás között csereberélnek, egymilliárd forint közelében az intézmény adóssága.
Az összeg másik felét pedig azok az egészségügyi intézmények kaphatják meg, akik a kormány megítélése alapján az elmúlt időszakban önmaguk is tettek azért, hogy csökkenjen az adósságállományuk, illetve a gyógyítás jó minőségben zajlik náluk. Hogy utóbbit mi alapján akarja a kormány megállapítani, nem tudni, ugyanis erről adatok senkinek sem állnak rendelkezésre. Az abszolút köztudott, hogy a legköltségesebb ellátást a sürgősségi-, intenzív osztályokat működtető kórházak végzik, így senkit sem lephet meg az a tény, hogy a legfrissebb adósságlistát is az ilyen komplex ellátásra szakosodott intézmények vezetik.
Ráadásul, amíg az egyik kezükkel adnak, a másikkal megpróbálnak visszavenni, ugyanis a Népszava értesülései szerint a kabinet akár bércsökkenéssel is sújthatja az eladósodott intézmények vezetőit. Ez a fenyegetettségi helyzet pedig a megoldás helyett inkább káoszt okozhat az egészségügyben. Mindezt annak ellenére, hogy Kásler elismerte, hogy az elmúlt időszakban főként az elmaradt egészségpolitikai intézkedések okozzák a kórházak eladósodást, de a miniszter úgy ítéli meg, kell az ösztönzés az ágazatban a kiegyensúlyozott gazdálkodás érdekében.
Elsősorban azoknak a kórházaknak a vezetői számíthatnak „bérrendezésre”, amelyeknél a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) hibákat talált a korábbi konszolidációs pénzek elköltésében. Összesen 36 kórház érintett ebben, és mintegy 40 millió forintról van szó. Annak ellenére kihagynák ezeket a kórházakat a konszolidációból, hogy több intézmény bizonyítottan rendezni akarta a tartozásait, ám hiába kérték a számlaszámot a maradványpénzek visszautalására, azt nem kapták meg.
A kórházigazgatóknak is hadat üzent a NER | Magyar Hang
Az alulfinanszírozottság teszi működésképtelenné az egészségügyi rendszert – vélik a Magyar Hangnak nyilatkozó szakértők.
Mindenesetre a napilap úgy tudja, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) napok óta a források újraelosztásával foglalkozik, és szinte naponta változik az a lista, ahova a konszolidációba részt vevő kórházak neve található.
Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Rásky László a hitelezők cserben hagyásának minősítette a kormányzati konszolidációs terveket, kijelentve azért, mert évek óta nem tudta a kabinet rendezni a kórházak gazdálkodását, nem a piacot, a beszállítókat kellene büntetni. A szakember felhívta a figyelmet arra, amennyiben a meglévő hatvanmilliárdos tartozásból most csak harmincat fizetnek ki, akkor már januárban 30 milliárdos adóssággal indul az egészségügy.
Egyébként Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke egy korábbi interjújában elmondta, ezermilliárd forintból teljesen rendbe lehetne tenni az egészségügyet. Éger kijelentette, ennek az összegnek megközelítőleg kétharmadát bérrendezésre kellene fordítani, míg a többit szigorúan a gyógyítási körülményeinek javítására fordítanák. Ugyanis az uniós pénzekből felújított modern kórházak is napi működési gondokkal küzdenek, legyen szó ember-, vagy pénzhiányról.
