Rivalizálás egy jó témáért – a Magyar Hang által megkérdezett szakértők szerint ez állhat annak hátterében, hogy alig egyetlen nap leforgása alatt az MSZP és a Jobbik is előállt egy népszavazási kezdeményezéssel az uniós tagságunk megvédése érdekében. Egyáltalán átmehet egy ilyen kérdés és elképzelhető róla referendum? Mikor kell megszólalnia a magát leginkább uniópártnak tartó Demokratikus Koalíciónak? Erről is beszéltek a megkérdezettek.
Nehéz elképzelni, hogy az MSZP és a Jobbik külön-külön jutott nagyjából ugyanarra az eredményre, ennél valószínűbb hogy a témában volt valamilyen ellenzéki egyeztetés, ami aztán egy bejelentési versenyhez vezetett – vélekedett Gáspár Kristóf, a Paradigma Intézet elemzője. Véleménye szerint az, hogy a szocialisták végül elálltak kérdésük beterjesztésétől, annak a jele, hogy inkább a Jobbikkal egy platformra helyezkedve csökkentenék a riválisok számát, és törekednek az ellenzéki egység megteremtésére, így ugyanis nagyobb esélyük van a túlélésre.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, elsőként Ujhelyi István állt elő a népszavazás ötletével a hétvégén. Az MSZP EP-képviselője a konkrét kérdést is megfogalmazta: „Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt Magyarország Európai Uniós tagsága iránti elkötelezettségéről?”. Az MSZP felvetésére Cseh Katalin, a Momentum alelnöke, EP-képviselője reagált a Facebookon, „teljesen fölösleges politikai hazardírozásnak” nevezve a népszavazás ötletét. Hétfő reggel aztán Gyöngyösi Márton, a Jobbik nemrég megválasztott elnöke is bejelentette, hogy népszavazást kezdeményeznek Magyarország uniós tagságának ügyében. Mint a pártelnök rövid sajtótájékoztatóján közölte, kezdeményezésüket hétfőn beadták a Nemzeti Választási Irodához. Azt szeretnék elérni, hogy az országgyűlés ne hozhasson olyan törvényt, ami kiléptetné az Európai. A Jobbik a következő kérdést bocsátaná népszavazásra: „Egyetért-e Ön azzal, hogy „az Országgyűlés ne támogathasson olyan javaslatot, vagy indítványt, amely Magyarországnak az Európai Unióból való kilépését eredményezheti?”. Nem sokkal később megszólalt az LMP is, amely csatlakozva a Momentumhoz a népszavazási kezdeményezés ellen foglalt állást. Pár órára rá pedig Ujhelyi István bejelentette, hogy az MSZP nem nyújtja be kérdését a választási irodához, mert az egységre törekszik.
Gáspár Kristóf szavai szerint az uniós tagság ügye jó tematizációs lehetőség, ugyanakkor az időzítés igen rossz, hiszen az uborkaszezon kellős közepén vagyunk – ez is a pártok rivalizálására enged következtetni. Hiszen – mutatott rá – az MSZP és a Jobbik is az eljelentéktelenedés veszélyével küzd, ezért mindkettőnek jól jönne egy olyan ügy, amelyet a választók hozzájuk kötnek. Úgy véli arra nincs sok esély, hogy a Jobbik által benyújtott kérdés átmenjen a választási bizottságon és Kúrián – lévén az alkotmány rögzíti, hogy ilyen kérdésekben nem írható ki népszavazás –, ugyanakkor ha a Fidesz valamilyen oknál fogva fantáziát látna ebben, minden bizonnyal megteremtenék a voksolás jogi feltételeit. – Ez csak politikai szándék kérdése – tette hozzá.
Az elemző felhívta a figyelmet az ellenzéki pártok kérdésben mutatott megosztottságára is: a Momentum és az LMP kiterítette minden kártyáját, ami abban az esetben gondot jelenthet számukra, ha a Jobbik kezdeményezése mégis eljut az aláírásgyűjtésig, ez ugyanis minden politikai szereplőt cselekvésre késztetne. A DK pedig mindeközben feltűnően hallgat, aminek hátterében az elemző azt feltételezi, hogy az ellenzék legerősebb pártja a politikai szezon kezdetére, szeptemberre készül, amikor akár valamilyen bombának szánt témát ránthat elő a kalapból. – Az uniós tagsággal kapcsolatos népszavazás kérdésében a DK-nak nem célszerű reagálnia, markáns álláspontot megfogalmaznia az általános igazságokon túlmenően. Az várható tőlük, hogy a nyár végéig megmaradnak fő üzeneteiknél, mégpedig hogy a kormány törvénytelen és hogy „készülünk” – fogalmazott Gáspár Kristóf.
– Az ellenzéki pártok versengésének lehetünk tanúi, amely arról szól, hogy a következő hetekben, hónapokban ki tematizáljon, ki váljon láthatóvá a választópolgárok számára. Az uniós tagságról való népszavazás ötlete ezt a célt szolgálja – véli Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaielemző Központ elemzője. Szerinte egyelőre nem az a fő kérdés, hogy a végül csak a Jobbik által benyújtott kezdeményezés átmegy-e a választási bizottságon, hanem az, hogy a témát meddig lehet a felszínen tartani. Ha elég sokáig, akkor egyrészről a DK-nak is meg kell nyilvánulnia, amely az elmúlt években módszeresen építette fel magáról a leginkább uniópárti erő imidzsét.
Ha mégis összejönne a népszavazás a témában, annak lehet-e olyan kockázata, hogy az unióellenes álláspont kerül többségbe? – merül fel a kérdés. Rajnai Gergely szerint ez túl valószínű, hiszen a Fidesz-szavazók jelentős része pártolja uniós tagságunkat annak ellenére is, hogy a kormány erősen kritizálja a rendszert. Az elemző azt sem látja valószínűnek, hogy a kormánypárt elkezdené „áthangolni” szavazói véleményét.